Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

37.3. Tokod - XV-ös akna - MRT5, 22/12 Ih. (328-29.) (K, T, M, Ma+*) A tokod-altárói XV-ös akna iszapoló gödréül szolgáló homokbányában, amelyet a régészeti szakirodalomban az Árpád-akna iszapgödrének is neveznek, egy bronzkori telepet és temetőt pusztítottak el. Az EBM 1955-ben kapott innen egy korabronzkori (Kisapostagi kultúra) poharat. * Szepessy Géza 1956-1962 között rendszeresen összegyűjtötte az iszapmesterektől és a környező szőlőtulajdonosoktól a Tokodi csoport, illetve a középső bronzkori dunántúli mészbetétes kerámia sírjaira utaló leleteket. Bandi Gábor 1960-ban és 196l-ben végzett leletmentése bronzkori telepjelenségeket, gödörházrészleteket, döngölt padlót, hulladékgödröt és kőgyűrűvel kerített, kőborításos urnás és hamvasztásos sírokat eredményezett. A leletek a Tokodi csoport és a dunántúli mészbetétes kerámia közötti átmenetre keltezhetők.3 A lelőhelyen Lányi Vera is gyűjtött kerámiatöredékeket, 1967-ben a dunántúli mészbetétes kerámia nagyobb gödrét tárta fel.-* Terepbejárás során a bánya falában már csak 2-3 beásást lehetett megfigyelni, ezekből a hatvani kultúrába, illetve a középsőbronzkori mészbetétes edények művelődésébe sorolható cserepeket szedtek ki.

6 (HORVÁTH-TORMA, 1969.) A Szepessy Géza által összeszedett leletek között és a magángyűjteményekben a magyarádi kultúrába sorolható korsók is előfordulnak.^

7 1 EBM 55.1862.1. 2 Szepessy Géza leletbejelentései: MNM Adattára 308. T. IV., 11.68/960., III.131/960. A leletanyag: DTM 56.258.1., 295.1.; 296.1.; 71.1-72.1., 178.1., 179.1.; 58.101.1-103.1., 114.1-2., 122.1-132.1., 134.1.; 59.30.1-5.; 59-35.1-3., 46.1.; 60.9.1-, 61.39-, 43-1., 49-1-50.1., 62.9.1., 64.1-5., 68..1, 78.1.; MRT 5, H. t. 5., 8-9., 13-14., 16. és 13- t. 5-6., 17. Valószínűleg erről a lelőhelyről származik két urna is, amelyeknél az eredeti „Tokod-Altáró iszapgödre" bejegyzést a leltárkönyvben „Tokod-Tát között"-re javították ki: DTM 58.17.1-18.1. 3 MNM Adattára 384. T IV., V. 282/1960., XIII. 341/1961., ásatási dokumentáció; RégKut. I960, 11.; RégKut. 1961., 10; BANDI 1963, 27., 28., VI. t. 1; BANDI 1964, 66.; BANDI 1965, 67., 68., 262. j.; BANDI 1966, 21.; BANDI 1967, 26., 28., 29.; BANDI 1967a, 30.; BANDI 1972, 50.; KALICZ 1968, 129.; CSÁNYI 1978, 32., 34. A leletanyag: DTM 63.14.1-10., 64.3-123-, 39-74., 76-118., 127., 12.9; EBM 70.653.1-48.; 74.36.1. 4 EBM 69-82.1-18.; 70.406.1-76. 5 RégKut. 1967, 19.; EBM 70.407.1-447.1.; 73.51.1. 6 EBM 70.197.1-7. 7 DTM 58.114.1.; 61.49.2.; MRT 5, 15. t. 10., 12. 37.4. Tokod - Altáró, Sallay út 14. (M+) Építkezéssel kapcsolatos földmunka során középső bronzkori (dunántúli mészbetétes kerámia) urnasfrokat bolygattak meg. Környéki lakosok elbeszélései szerint korábbi építkezések alkalmával is találtak már a közelben urnasírokat. Leletmentésre nem volt lehetőség. 1 HORVÁTH - H. KELEMEN; RégFüz. 1978, 29-30. 37.5. Tokod - Bundásbegy = MRT5, 22/4. Ih. (326.) (V) Terepbejárás során a hatvani kultúrába sorolható kerámiatöredékek is előkerültek. 1 HORVÁTH-TORMA 1970.; EBM 70.659-15-20.