Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

32.4. Nyergesújfalu - Papírgyári földek = MRT 5, 15/1. lb. (264.)(Ma*) A terepbejárás során előkerült leletek közül a vágott peremű tál és egy fazék peremtöredéke a magyarádi kultúrába vagy a későbronzkori halomsíros kultúrába sorolható. 1 HORVÁTH-TORMA 1968.; EBM 70.103.2-3. 32.5. Nyergesújfalu - Sánc-dűlő = MRT5, 15/23- lh. (274.) (T*) Terepbejárás során a hatvani kultúrába sorolható seprűdíszes és textillenyomatos kerámiatöredékeket gyűjtöttek. TORMA 1968., 1971.; EBM 70.107.1-4; 70.108.1.; 71.44.1-2. 32.6. Nyergesújfalu-Sánchegy I. = MRT5, 15/4. lh. (266-267.) (Tx) A hegytető Duna felöli szélén egy 2 m mély beásásból jellegtelen őskori, talán bronzkori cserepeket szedtek ki (HORVÁTH-TORMA 1969.). A MNM a múlt században a Sánchegyről 3 bronz pitykegombot, egy kúpos fejű díszített szárú bronztűt ^ és két bronztőrt^ szerzett. Az öt szögecslyukkal és geometrikus mintákkal ellátott tőrt Mozsolics Amália a B II-periódusra keltezi.* 1 MNM 26/897.1-4. 2 MNM 78/877.1-2; CZOBOR 1877, 228.; BANDI 1965, 68. 3 MOZSOLICS 1967, 153-, 3- t. 2.; TORMA 1978, 17., 18. 32.7. Nyergesújfalu - Széles földek (Téglagyár) = MRT 5., 15/3- lh. (266.) (T) 1959-ben Kalicz Nándor 11 szelvénnyel kutatta át a lelőhely egy részét. A feltárás 6 házalapot, számos többször megújított tűzhelyet, méhkas alakú és egyéb hulladékgödröt eredményezett. A leletanyag a középsőbronzkor elejére keltezhető Tokodi csoportba tartozik, a mészbetétes díszítésű bögréket, tölcséres nyakú urnát, a VII. gödör mészbetétes és seprű díszítésű cserepeit és az egyik lakóház alaprajzát Bandi Gábor tette közzé. Kalicz Nándor az ásatáson előkerült textildíszes cserepeket, Bőna István a kocsikerék modellt említik Az ásatás legkiemelkedőbb darabját, egy agancsból készített, díszített szíjelosztó lemezt ugyancsak Bandi Gábor ismertette. Terepbejárás során paticsdarabokat, nagyszámú folyami kagylót találtak a felszínen, s a Duna-partjában egy 1,5 m mély beásás foltját. (HORVÁTH-TORMA 1968.) A felszínen gyűjtött seprűdíszes és párhuzamos vonalkötegekkel díszített oldaltöredékek és tekercselt pálcikás mészbetétágyas bögre töredéke szintén a hatvani kultúra Tokodi csoportjába tartoznak.5 1 RégKut. 1959, 15; MNM Adattára XVII. 263/1967: ásatási dokumentáció; EBM Leltározatlan. BANDI 1963, 30. VI. t. 2. 4-7. - A lelőhely megnevezése tévesen Tizlasár alakban szerepel. - BANDI 1965, 68., XX. t.; BANDI 1963a, 27., 6. kép. 3 KALICZ 1968, 129.; BÓNA I960, 92. 4 BANDI 1963b, 46, 51-52, 57-58, 1. kép. 1, 4. kép. 5 EBM 70.105.3-10. 32.8. Nyergesújfalu - Téglagyár= MRT5, 15/15. lh. (270.) (M, Ma+) 1929-ben Karner Antal lábatlani tisztviselő eladta az EBM-nek 29 edényből álló gyűjteményét, amit állítólag a nyergesújfalui téglagyár területén találták. 63