Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

urna és egy oldalára dőlt magyarádi korsó feküdt.* Ugyanekkor egy agyagkanál-töredéket is találtak.^ A Béke tér sarkán fekvő leánykollégium építésekor 1963-ban több sírt dúltak szét, a leletek egy része az EBM-be,> más része különböző magángyűjtőkhöz került (tölcséres nyakú urnák és töredékeik, mészbetétes díszítésű és magyarádi típusú bögrék, függesztőedények, fedők, mészbetétes és besimított díszítésű tölcséres nyakú tálak és töredékeik). Homor Kálmántól egy 4 lábon álló kerek agyagtálca került a múzeumba." 1973-ban a kertészet területén egy, szintén a mészbetétes edények kultúrája késői szakaszához tartozó szórthamvasztásos sír leleteit mentette meg Horváth István/ (14 edény, bronztű és spirális csövecske). 1974-ben újabb urnasír maradványai (nagyobb tál és két urna töredékei) kerültek elő.° Esztergom - Vár u. 2/c. Horváth István leletmentő ásatása során két középső bronzkori urnasírt tárt fel, melyekből 32 ép edény került előy Esztergomi Friss Újság 1909. ápr. 18. és ápr. 28. 2 EBM 55.299.1-5. (Lelőhelyként a Szentgyörgyhegy ÉK-i lejtője szerepel.); MRT 5 15. t. 9, 11, 14.; BALOGH 1936, 44.; BALOGH 1941, 15. - A magyarádi leleteket a lelőhely pontos megnevezése nélkül említi: PATAY 1938, 69. 3 EBM Adattára 239; Csillag Gyula leletmentési jelentése; EBM 60.2.1-7. 4 EBM 60.2.8. 5 EBM 64.1.1-5.1, 7.1-24.1. 6 EBM 70.356.5-8.; MRT 5, 12. t. 9, 12, 19-20., 13. t. 8-9, 13, 18., 14. t. 7-8., 14. t. 1. 7 EBM Adattára 285. 26. sz. füzet 31; RégKut. 1973, 7. EBM 73-122.1-17. 8 RégFüz 1975, 120. 9 RégFüz. 1983, 13. 28.18. Esztergom - Víziváros = MRT 5, 8/2. (112.) (T*) Az Óvoda u. 8. sz. alatt 1965-ben végzett ásatáson a Tokodi csoporthoz tartozó mészbetétes díszű bögre- és urnatöredéket találtak. 1 EBM 68.201.1.; 279.1.; 378.1. 28.19. Esztergom - Bizonytalan jellegű lelőhely = MRT5, 8/*** Ih. (226.) (T, M, Ma+) Az EBM gyűjteményéből egy agyagkanál, két bütyökdíszes oldaltöredék és egy seprűdíszes edény oldaltöredékéből kifaragott karika sorolható a hatvani kultúrába.* A mészbetétes kultúrába sorolható egy mészbetétes díszítésű urna, bögrék, tálak, a magyarádi kultúrába pedig egy bögre. Esztergomból vagy Lábatlanról származik egy középső bronzkori fazék, és szintén e korba sorolható egy bronztutulus.^ Récsey Viktor Soóky Gábor gyűjteményéből egy négy szögecslyukas bronztőr rajzát közli. Hampel József a Simor-gyűjteménybó'l, Wosinszky Mór az esztergomi múzeumból közli a Tokodi csoportba és a dunántúli mészbetétes kerámiába tartozó Esztergom-környéki edények fényképét.^ Az edények lelőhelyeként leginkább Esztergom vagy Tokod (vö. 22/11. Ih.) jöhet számításba. Patay Pál az Aunjetitzi kultúrához tartozó szórványleletet említ Esztergomból. 1 EBM 55.300.1., 510.4-5, 591.1. 2 EBM 55.296.1., 589.1.; 70.356.1-3-, illetve 70.356.4.; MRT 5, 13- t.14. 3 EBM 55.789.159