Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban
A zászlóalj tisztikarának megválasztása után június 19-én a közgyűlés a hadügyminisztériumból őrnagy kinevezését kérte a zászlóalj élére. A kérést június 24én megismételték, ekkor már név szerint Csepy Jánosnak, egy komáromi családból származott nyugalmazott őrnagynak a kinevezését javasolták. Csepyt időközben június 23-án már kinevezték nemzetőrőrnagynak a Jászkun-Kerületbe. A város vezetése ezért július 6-án megismételte kérését, s levelükhöz csatolták a hat nemzetőr század gyűlésének hasonló tartalmú kérvényét. Miután választ erre a kérésre sem kaptak, ezért a város július 22-i közgyűlése a miniszterelnökhöz, Batthyány Lajoshoz intézte következő hivatalos kérelmét Csepy kinevezésére. A kitartó kérvényezés eredményeként az Országos Nemzetőri Haditanács augusztus 2-án áthelyezte Csepyt a komáromi városi nemzetőrség élére, aki az augusztus 8-i közgyűlésen hivatalosan át is vette a parancsnokságot a zászlóalj fölött. 24 A NEMZETŐRSÉG KIKÉPZÉSE, FEGYVERZETE A nemzetőrségnek feladata ellátásához kiképzőkre és fegyverre volt szüksége. Az alakulás hónapjában, áprilisban, Szinnyei József visszaemlékezései szerint, a nemzetőrök a megyeház udvarán tartották a fegyvergyakorlatokat. A kiképzést az egyik nemzetőr, Ladányi Dániel nyugalmazott hadnagy irányította. Az összeírás befejezése után a közgyűlés június 19-én a helybeli várkormánytól kért kiképzőket a nemzetőrséghez, melyet az a helyőrség kis létszáma és a magyar nyelvet kellően bíró személyek hiányában visszautasított. Ennek következtében augusztus elejéig - Csepy őrnagy megérkezéséig - a nemzetőrök kiképzettsége meglehetősen gyenge maradt. Az új parancsnok augusztus 17-i, a nemzetőri haditanácsnak írt jelentésében a zászlóaljat kevésbé gyakorlottnak jelenti és ígéri, hogy azt minél előbb kiképzett fegyveres erővé fogja alakítani. 2 " 5 A nemzetőrség fegyverzetének az alapját a szervezés kezdetekor a polgárőrség kezében levő l60 db fegyver képezte. Ez a létszámhoz képest már a szervezés kezdeti időszakában is kevés volt. Szinnyei szerint: „használható fegyvere amiből lőni is lehetett, vajmi kevésnek volt...". A város, más törvényhatóságokhoz hasonlóan ezért már március 28-án levélben kérte a nádor, és a helytartó tanács segítségét a nemzetőrség felfegyverzése végett. 2 ^ Ezzel párhuzamosan hasonló kéréssel fordultak a helyi várkormányhoz is. A kérelemre a választ a nádor helyett, a miniszterelnök távollétében az ügyeket a fővárosban intéző Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány (MOIB) adta, mely szervezet legfőbb feladata ekkor a nemzetőrség országos szervezésének koÁJLK Közgy. jkv. június 19. 78. sz.; MOL H. 92. 1565, 2842.; ÁJKL Közgy. jkv. július 22. 143. sz., augusztus 8. 162. sz.; Tan. ir. 1/9.; Csepy János életrajzához: BÓNA 1987, 124. SZINYEI 1887, 3.; A kiképzők kéréséhez: ÁJKL Közgy. jkv. június 19- 78. sz.; Tan. jkv. Június 30. 1268. sz. A nemzetőrök kiképzettségéről: Hazánk augusztus 10. 70-71.; MOL H.92. 2824. MOL C. 53. 1848:4 - 149.; SZINYEI 1887, 2. 460
