Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
AZ ERŐDRENDSZER ÁLLAPOTA A MAI NAPOKBAN Az Öregvár az elmúlt évekig szovjet katonai objektum volt, így a maguk igénye szerint alakították át, a kivonulásukkor pedig minden mozdíthatót magukkal vittek. így jelen pillanatban az erőd kifosztva áll, elég elhanyagolt állapotban. A legelső, ami a látogatók szemébe ötlik, hogy az udvar falait körbe-körbe élénkvörös színűre mázolták. Viszont a kazamaták és az állások beosztását nem változtatták meg, azok a régi rendszerüket megtartották. Az Öregvárat körülvevő árkot és sáncrendszert betöltötték, helyén most utak és a hajógyár vágányrendszere fut. Az Újvár máig szlovák laktanya, nem látogatható, viszont, mivel használják, meglehetősen jó karban van. Az övező árkokat és elővédműveket viszont betemették, a szükséges úthálózat kialakítása érdekében. A Csallóköz védelmét szolgáló állásrendszer, a Nádor-vonal első erődjét 1939ben lebontották, helyén csak a kaszárnyatömb egyes részei állnak, azok is jobbára csak díszletek: mögöttük a vasútüzem épületei, illetve egy építőipari cég irodái vannak. Az I. és a II. erőd között a vasút iparvágányai és a pozsonyi út átépítése miatt bontották el a sáncot. A II. erőd eléggé elhanyagolt állapotban, de áll, számos cég használja raktárnak, de senki sem törődik az épület állagával. A következő sáncszakaszt is áttörték, egy helyi utca átvezetése kedvéért. Sajnos, a még álló sáncszakaszokkal sem foglalkoznak. A kövek közeibe nőtt fák gyökereikkel lassan szétnyomják a falakat, egyre-másra dőlnek be a kövek az árokba. A harmadik erőd is raktár, azt követően pedig a magyarországi Komáromból, a dunai hídon átvezetett vasútvonal miatt bontották le a sáncot, majd még ki is szélesítették a rést, hogy egy utca is elférjen. A IV. erőd egy magán építőipari cég tulajdona. Mivel előterében bemutatóhelyet létesítettek, az erőd homlokzatát nagyon szépen felújították, de beljebb már nem lehet menni. Innen már sértetlenül fut tovább a sánc az V. erődig. Ott művésztelep, kávézó és pizzeria van, ennek köszönhetően az épület is, a sáncok is gondozottak, jó karban vannak tartva. Napközben látogatható és körbejárható az egész terület, jól lehet tanulmányozni például az utak átvezetésének rendszerét. A VI. erődben múzeum, szabadtéri színpad és étterem van. A területet szépen rendbentartják, az épületeket is kijavították, s mindenhonnan lekaszálják a füvet is, ami könnyen áttekinthetővé teszi a térséget. A VII. erődig futó gát földsáncai megvannak, ám a mögötte húzódó kőfalat nagyrészt lebontották, csak az alapjai maradtak, illetve a VII. erőd mellett egy rövid szakaszon ez képezi a házak hátsó falát. Magát az erődöt a környéken lakók használják istállónak, ezért tele van szalmával, trágyával, s sok helyiséget furnérlemezekkel leválasztottak. Mivel a fedett állásokra szükségük van, legalább a meglevő kőelemeket nem bontják ki a falakból, s bizonyos szinten törődnek az épület állagával. Az erőd mellett fut el az érsekújvári vasútvonal, amely miatt hosszú szakaszon hiányzik a sáncrendszer. Majd gyakorlatilag egészen a XI. állásig áll a sánc, csak számos helyen nem lehet megközelíteni, mert vagy beépítették őket a lakóházakba, vagy üzemek kerítése 429