Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
A MONOSTORI ERŐD A komáromi erőrendszer legnagyobb eleme az 1850 és 1871 között épített Monostori erőd. Sajnos, hasonlóan az erődrendszer más részeihez, ez is befejezetlen maradt. Bár ami felépült, az is roppant impozáns. (16. ábra) Ezt az erődöt is az új porosz rendszer szellemében tervezték, de építésénél már figyelembe vették a haditechnikai újításokat is. 83 A század második felében sikerült elérni azt, hogy az erődök homlokoldalából már semmi más, mint a földsáncok teteje, nem látszott, így céltalanná vált a szemből való támadás, hiszen az árkokba sűlyesztett védműveket ebből az irányból nem lehetett elérni. Emiatt az ostromlók az új taktika szerint oldalról támadtak, hogy az erőd - szemből takart védműveit az árokba hosszában belőve sikeresen pusztíthassák. A védők pedig igyekeztek olyan irányban megépíteni az egyes erődök homlokfalát, amelyek meghosszabbított vonala a szomszédos védőállás előterében futott el. így az oldalról ostromló ágyúkat csak a szomszédos erőd homlokfalának ágyúi előtt állíthatták volna föl. Ezért mondtak le a bástyák alkalmazásáról is. Ugyanis azok halántékvonalát elölről, a saját ágyúk hatókörén kívülről lehetett oldalazni, s a szögben előrenyúló homlokvonalat is a szomszéd erőd ágyúitól biztonságos távolságra felállított ütegállásokból lehetett végiglőni. 84 A fent leírt védelmi szisztéma csak több erőd esetében használható, amikor a védműveket gondosan kiszámolt rendszer szerint telepítették, hogy az oldalazó ostromágyúkat a szomszéd állás lövegei még elérjék. De ugyanebből következik, hogy a falakon felállított ágyúk a saját erőd önvédelmén kívül a szomszéd erőd védelmét is szolgálták, hiszen minden védőállás lövegeivel a szomszédot támadó ostromágyúkat fogta le. Emiatt megnőtt az egyes erődökben szolgáló parancsnokok és katonák szerepe, hiszen egy erődelem feladása a mellette fekvő védőállás ostromát is nagyon megkönnyítette. 85 Ezeknek az elveknek megfelelően épült a Monostori erőd is. A lehető leghoszszabb egyenes homlokvonalat építették, hogy azokon minél több ágyú férjen el, 8í > Sajnos, a hely rövidsége miatt csak utalni lehet ezekre: a támadó tüzérség nagy hatóerejű és pontos eszközei, ezek új támadási taktikája, amelyek miatt meg kell változtatni a védművek formáját, elhelyezését és védettségét is, a gyalogsági fegyverek tűzgyorsaságának jelentős növekedése, ami miatt az eddiginél sokkal nagyobb szerepet lehetett bízni a lövészekre, stb. Ezzel a témával bővebben foglalkozik BRUNNER, MORITZ RITTER von teljes munkássága (a különböző könyveinek megjelenési időpontja: 1876, 1877, 1880/87, 1889, 1893, 1896, 1901, 1909), SCHMOLL 1930.; ROLF 1991 és PAULA 1997. Lásd például a század elején épült Nádorvonalat, ott még alkalmazták a bástyaszerű formát az erődítmények kialakításánál, de később már nem. Az új porosz rendszerről és annak osztrák ágáról részletesen: BRUNNER, MORITZ RITTER von teljes munkássága, SCHMOLL 1930.; ROLF 1991, 11-80. és PAULA 1997. Hiszen szemből támadó ágyúktól már nem kellett tartani, az oldalirányú lövetés megakadályozása pedig a szomszéd erőd feladata lett. 422
