Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

7. Dad 7.1, Dad - TSZ Központi major (M+) A TSZ központi majorjának körbekerítésekor az észak-dunántúli mészbetétes kerámia népének temetőjét bolygatták meg. Vadász Éva leletmentése során 5 sír került feltárásra, amelyből két urnás, a többi szórthamvas rítusú volt. A mellékletek igen változó mennyiségűek: 1- 20 db-ig terjednek. A kis létszámú temetőből mélyszántással és utóépftéssel már sok sírt elpusztítottak. A leletanyag a Kuny Domokos Múzeumba került. 1 RégKut 1974, 5.; KDM Ltsz.: 79.1.1-45.; 79.1.46-59-; 79.1.60.; 79.1.61-74. 8. Dunaalmás 8.1. Dunaalmás, Akasztó-hegy (M+) A mai Vöröskő-alja út menti új temető helyén, az egykori másik Bothner szőlőben került a Lenhardt-gyűjteménybe a valószínűleg sírokból származó, a mészbetétes edények kultúrájához tartozó köcsög és korsó. A lelőhelyen előkerült temetőt először Weninger Mátyás ismertette. ^ 1 Ltsz.: L 2, 8.; VADÁSZ 1986, 22., IX. t. 5. 2 WENINGER 1887, 178. 8.2. Dunaalmás, Barát-hegyi temető (M+) A Csokonay utca és az egykori Barcza-köz által bezárt területen a magas Duna-teraszon a régi Bothner, azelőtt Folth-féle szőlőben hamvasztásos sírok kerültek elő. A temetőből 4 edény (urna, fazék, bögre és csésze)^ a Lenhardt-gyűjteménybe került. 1 VADÁSZ 1986, 21. 2 Ltsz.: L 58, 109, 154, 173.; VADÁSZ 1986, IX. t. 1-4. 8.3- Dunaalmás - Foktorok (M*, Ma*) A római tábortól kb. 500 m-rel D-re, a Fekete-ér D-i partján, mintegy 1150 m^ teiületet tárt fel V. Vadász Éva. A 80 - 150 cm között váltakozó vastagságú kultúrrétegben az őskor több szakaszából származó települési jelenségek voltak megfigyelhetőek. Az ásatáson feltárásra került a Mészbetétes Edények kultúrájához tartozó két nagyobb gödörrészlet, több szabadtéri kemence, két gyermek pithoszsír és egy ház. A ház négyzetes alapú, félig földbemélyftett, s hozzá egy tárolórész csatlakozik. A ház alsó szintjében egy kemence lett feltárva külső füstelvezetővel. A felső betöltésben a nyugati oldalfal mellett járószintet lehetett megfigyelni, melyen D-en egy nagy, cserepekből tapasztott kerek tűzhely volt. A tűzhely a D-i, cölöplyukakkal jelzett bejárat mellett volt, s alatta egy gyermek pithoszsírja. A tűzhelytől északi irányban sorakoztak az összenyomódott használati edények. Mivel a jelenségekben szórványosan előkerült tokodi típusú anyag, a szórt település kezdetét a Tokod csoport és a Mészbetétes Edények kultúrája átmeneti korszakához lehet helyezni. Ennek az anyagnak a mennyisége azonban csekély. A leletanyag döntő többségét a DMK klasszikus és késői fázisába hajló edénytöredékek adják, jelentős arányú magyarádi 40