Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

az Öregvár védelmére 1000 gyalogos, 214 tüzér, 30 árkász volt szükséges, az Újvárba 3000 gyalogos és 724 tüzér, a két hídfőerődbe 5000 gyalogos, 1000 lovas, 487 tüzér és 40 árkász kellett. Az újszőnyi sáncok védelmét az ide visszahúzódó lövészegységek biztosították volna.35 AZ ERŐDRENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE 1809-ben kitört az osztrák-francia háború. Az osztrák hadvezetésnek sorozatos vereségei miatt ki kellett ürítenie Bécset, majd a híres győri csatában is vereséget szenvedtek Napóleon seregeitől. Ekkor vált Komárom ismét a hadiesemények szereplőjévé. A győri csatából visszavonuló csapatok megszállták a kiépített sáncrendszert, illetve a győri csata után dél felé kitörő Meskó-hadosztály is ebbe a térségbe vonult vissza. A háború folyamán Komárom komolyabb ostromára nem került sor, mindössze a Jenő alkirály vezette V. ( Macdonald) hadtest és a 9- (Sahuc) könnyűlovas hadosztály támadta meg a déli parton védekező osztrák-magyar csapatokat. A roham Ács ellen sikerrel járt, de a sáncrendszerbe nem tudtak betörni, a recioutok előtt kifulladtak a francia rohamok.

36 Ezután komolyabb támadás már nem érte az erődrendszert, mert a francia csapatok zömét kivonták az országból. Viszont a további háborúkra való felkészülés keretében ide vezényelték az osztrák II. tartalék hadtestet, mely a várostól délre helyezkedett el. Annyi csapat állomásozott ekkor már Komárom körül, hogy a kiépített sáncrendszerben nem is fértek el, ezért egy jóval hosszabb, Nagyigmándon át egészen Kisigmándig húzódó sáncrendszert emeltek. A sáncrendszer egyes részei még a századfordulón is láthatóak voltak, s a környéken a szántók elnevezéseit követve felvázolhatjuk a nyomvonalukat is.

37 A védőrendszer egy másik szakasza az Ács-Nagyigmánd-Csép-Tárkány vonalon húzódott. A napóleoni háborúk első szakaszát lezáró békeszerződés (1809. október 14.) komoly területi veszteségeket jelentett az osztrák államnak, elvesztették az addig biztosító határerődök jó részét is. Ezért kényszerült rá az uralkodóház, hogy új erődítményeket emeltessen, s nemcsak a határokon, hanem beljebb is. Ennek keretében határozták el, hogy a dunai víziutat, az azokon átvezető egyik fő kereskedelmi útvonalat, a Duna-medence közepét és a királyi háznak visszavonulási lehetőséget egyaránt biztosító Komáromot olyan korszerű erőddé építik ki, melyben szükség esetén egy 200 000 fős hadsereget is összpontosíthatnak. A tervek elkészí5 CSIKÁNY 1998, 92. 6 CSIKÁNY 1998, 95. Kisigmándon számon tartották a Sánc, Francia Sánc nevű dűlőt, ahol a Napóleon ellen emelt földhányások voltak láthatóak, Nagyigmándon pedig a Sánc, a Francia Sánc (ezen a néven két dűlő is) illetve a Régi Francia Sánc nevű szántó emlékeztet erre a háborúra. A magyar sereg legdélebbi állásai a mai Bársonyos területén lehettek, mert ott ismernek egy Strázsa-hegyet, melyen a magyar őrszemek lettek volna ekkor. In.: Komárom 1985, 56/52, 57/31, 57/83, 57/137 és 63/94 lelőhelyek. 397