Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere Tolnai Gergely (Vármúzeum, Esztergom) A komáromi várat a szabadságharc tette ismertté, nemzeti legendává, az, hogy e vár ormán lengett legtovább a forradalom lobogója. Mégis, e várat nem csak ez tette jelentőssé, földrajzi helyzete, stratégiai elhelyezkedése folytán mindig is a katonai szakértők figyelmének előterében állt, s mindig a lehető legjobban óvták e területet. A mai Komárom, a középkori Révkomárom területén fekszik a Monostori-, az Igmándi- és a Csillagerőd. E monumentális létesítmények részei a komáromi erődrendszernek, melyet a múlt század folyamán alakítottak ki, részben mentsvárul, részben a Duna átkelőhelyének biztosítására. Az erődrendszer további részei Szlovákiában, a mai Komarno, a középkori Komárom területén fekszenek. A múlt században az Osztrák Császárság, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia katonai vezetősége számos helyen kezdett nagyméretű erődépítkezésekbe: Galíciában (Przemysl, Krakkó),

1 Dél Tirolban és az akkor még osztrák kézben levő olasz tartományokban (pl. a Veronai Várnégyszög - Verona, Peschiera, Mantua, Legnano -, Velence, majd ezek elvesztése után az új olasz-osztrák határ északi oldalán a hegyi zárók rendszere),

2 az Adria parti kikötők védelmére, majd az okkupált Bosznia-Hercegovinái területek biztosítására (Szarajevó, Bileca, Mostar, Trebinje, Cattaro, Pola, Panzerfort Dvrsnik).

3 Még Ausztria területén is létesültek nagyobb erődök (Linz, Theresienstadt, Königgrátz és Bécs körül is terveztek egy crődvonalat).

4 Magyarországon két helyen tervezték erődvonal létesítését: Budapesten, ahol a katonai szempontok mellett a politikaiak is igen erősen szerepet kaptak,

5 míg Komáromnak az átkelőhely biztosítása melleit a Bécsből menekülő udvar befogadása lett volna a feladata. Komárom katonailag és gazdaságilag is igen fontos helyen épült: itt folyik viszsza a Nagy-Dunába a Vággal és a Nyitrával bővült Kis-Duna. fgy itt. a Mátyusföld (a Garam és a Kárpátok közti teililetet nevezi így a néphagyomány, Csák Mátéra 1 Az egyes erődökre részletesebben lásd: PAULA 1997, 18-20., 62-64., 82-89-, 104-108.; Fortyfikacja austriacka na ziemach Polskich. Tan badan i problerny ochrony.- Konterenciakötel, WarszawaKraków 1996, és az Atlas twierdzy Krakow sorozat egyes köteteit. 2 FELSZEGHY é.n., 142-148., 264—288., 360-361.; HAUPTNER 1992.; ROSNER 1994a.; ROSNER 1994b 3 Szerző nélkül 1993, FELSZEGHY é.n., 145, 235-237.; HAUPTNER 1993. 4 PAULA 1997, 17-18.; HUMMELBERGER é.n.; BUCHMANN é.n. 5 RADNAI 1963.; LUKÁTS 1923. 389