Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez
„A Tatai Érdemes Fazekas Cébe bé iktatta magát minden Ellen mondás nélkül fizetett 25 F". Mali Antal 1872. december 15.-én mára Tatai Fazekas Társulatba iktattatott bé, s fizetett maga ajánlatábul 20 F. 100 A könyvben szereplő utolsó személy Csanki Sándor, aki 1876-ban lett a fazekasok társaságának tagja. A következő táblázat megmutatja, hogy évente hányan kerültek be a tatai fazekasok szervezetébe. (Azok az évek szerepelnek, amelyekben volt új tag.) Évszám Mesterek száma Évszám Mesterek sz 1834 2 1856 2 1835 2 1857 2 1836 2 1859 1 1837 2 I860 1 1838 4 1861 10 1839 5 1862 1 1841 1 1863 2 1842 3 1864 2 1843 2 1865 2 1844 1 1866 1 1845 1 1867 4 1846 5 1868 5 1850 4 1870 6 1851 1 1871 1 1852 2 1872 3 1853 6 1873 1 1855 3 1876 1 A kántorkönyvet 1834-ben nyitották meg, az átvezetett mesterek száma ekkor 47 volt. A legtöbb mestert a céhbe 186l-ben vették fel (10 fő). Alig volt olyan év mikor egy mester sem került be a céhbe. Mivel nem volt maximálva a fazekasok száma, folyamatosan gyarapodott a mesterséggel foglalkozók csoportja. 101 A remeklés költségeinek bemutatott leleményes módon történt növelése egyfajta kísérlet volt a nyílt céhbe áramló új tagok kiszűrésére, kizárására. A céhből való kilépésnek a nyomát is a kántorkönyv feljegyzései őrizték meg. Sömlei Rorpoker Antal, aki 1828-tól fogva tartozott a céhbe és a feljegyzések szerint 1834-ben átíratott a kántorkönyvbe, évek óta tartozott a céhnek. Tartozását fokozatosan törlesztette s az utolsó részletet is beadta 1850-ben. Ezután született az alábbi nyilatkozat: „Sőt mint az által adjuk tudtul minden barátunknak ha vala mikor az dolog elöl adná emlikezetbe tészük hogy ezen fönt nevezet barátunk maga önként közülünk fel mondván azon kérvén bennünket hogy az ö nevét ezen könyvből törülnénk ki és ő néki soha semmi követelése vagy keresetje közöttünk nem lejend mellynek nagyobb erejére maga saját keze Írását is ide teszi. " Kántorkönyv KDM. NA. KÖRMENDI 1988, 8. 368