Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

A céhmesternek járó kedvezmény, miszerint nem kell fizetnie céhmestersége idejére a kántorpénzt, komoly segítséget adott a mesterlista összeállításához. A kántorkönyvi befizetéseket elemezve sikerült egy viszonylagos pontosságú listát kialakítani, amelynek finomításához a szórvány bejegyzések nagymértékben hozzájárultak, így egy-egy vitás helyzetet eldönthetett a szegődtetökönyvben alkalmanként rögzített céhmesteri és jegyzői aláírás. A 18. századra vonatkozó adatokat is megőrző Protocollumban is a szegődtetés körülményeit igazoló céhmesteri bejegyzések segítették a lista pontosítását. A legkorábbi név szerint ismert tatai fazekas céhmester eddigi ismereteink alapján Lenard Ferentz (1794 június 19.) volt, míg az utolsó - aki az Ipartársulat megalakulása után annak elnöke lett - Diószegi Sándor. Az utolsó fazekas szervezet, az Általános Ipartársulat 194l-ben megszűnt fazekas szakosztályának elnöke Mészáros Endre volt. 1794 és 1941 között lényegében sikerült a fazekasok szervezeteinek vezetői névsorát összeállítani.

15 1806 és 1834 között hiányoznak a feljegyzések. Remélhetőleg a későbbiekben előkerülnek az erre az időszakra vonatkozó hiteles iratok s így pontosítható lesz többek között a céhmesterek névsora is. S bár közel 30 éves időszakról van szó még az sem elképzelhetetlen, hogy mindvégig egy személy állt a céh élén. Mivel magyarázható ez? Drávik Józsefről megőrizték a feljegyzések, hogy 1759-ben született. 1789-ben lépett be a tatai fazekasok céhébe mesterként. 1803-ban 44 évesen választják elsőként céhmesternek. 1806-ban is ő az elöljáró. Az iratok folytatásában 1836-ban újra az ő nevét olvashatjuk a céhmester címénél. 1838-ban halt meg, egyetlenként szerepel a kántorkönyvi bejegyzések között, hogy 82 évesen vesebetegségben hunyt el. A céhmesterek névsorának vizsgálatakor több alkalommal is megfigyelhetjük, hogy egy-egy mestert hosszabb-rövidebb idő után újraválasztottak. Szintén megfigyelhető, az azonos családból származó elöljárók gyakorisága is. A céhmesterekhez hasonlóan a többi céh tisztségviselő személyének a kiderítése is szolgálhat értékes adalékokkal a tatai fazekas céhélet megismeréséhez. így például Török János személye, aki először 1850-ben szerepel mint céhjegyző és 1865-ben pedig mint céhmestert látjuk újra szerepelni. A jegyzők nevét sajnálatos módon sokkal Fazekas céhmesterek, Ipartársulati elnökük névsora 1794-1941 között: 1794 június 19. Lenard Ferentz; 1795 Borostyán János; 1803 Drabigjosef; 1806 Drabigjosef; hiányos feljegyzések 1834 Drávik József (1836 decemberéig); 1837 öreg Tsanky Istvány; 1842 Lenard Ferentz; 1844 ifjabb Csanki Ferentz; 1847 Csanki Sámuel; 1848 idősb Tsanky Sámuel; 1850 Csanki Ferentz 1855 Lénárd Mihály; I860 ifjabb Csanky péter; 1862 Csanki Dániel; 1864 Szelőtzei Josef 1865 Török János; 1869 Diószegi Sámuel Ipartársulati elnökök: 1878 július 7. Diószegi Sándor; 1881 Borsos Pál; 1884 Diószegi Sándor; 1886-ban megalakul az Általános Ipartársulat; 1909- március 21-ig elnök Bugyi Istvánt; 1909 Mészáros Endre; 1941-ig az egyesület megszűnéséig. 348