Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

Több esetben is feltételezhető, hogy nem egy személyt temettek egy sírgödörbe. Ide sorolhatók a kettős rítusú sírok, így pl. a 18. sír esetében a sírgödör D-i részébe két urnát helyeztek, a sír É-i felében pedig egy szórthamvas temetkezést tártunk fel (1. tábla 1. kép). Kettős temetkezésről területünkről Torma István is tudósít a Nyergesújfalu-Viscosagyár temetőből, de hasonlót figyelt meg Uzsoki András is Mosonszentmiklós-Jánosházapusztán.

38 A mellékletadás esetében is eltérés mutatkozik a különböző rítusú sírok között. Az urnás temetkezések esetében a mellékleteket az urnába vagy szorosan mellé helyezték el (1. tábla 2. kép), a szórthamvas síroknál pedig a sírgödör teljes nagyságában, különösebb rendszer nélkül (1. tábla 1. kép). Állatcsontokat csak a szórthamvas sírokban találtunk. A sírokban elhelyezett mellékletek száma nagy eltérést mutat. Vannak esetek, mikor csak két kerámiatöredéket helyeztek a sírba, de a temető egyik leggazdagabb, a korábban már említett 18. számú sírjába 45 kerámiát, ill. töredéket, egy ferdén átfúrt gömbfejű tűt és egy borostyángyöngyökből és spirálcsövecskékből álló nyakláncot helyeztek (1. tábla 1. kép).39 A mellékletadás rendszere szerint az urnás temetkezések kevesebb, a szórthamvasak jóval több mellékletet tartalmaznak. A tatabányai temetőben is megfigyelhető az a szokás, hogy már eredetileg sem ép edényeket,

40 ill. külön a temetésre készített kerámiákat is a sírokba helyeztek: rendkívül vékony falú, téglavörös vagy szürkés színű, csillámos homokkal soványított, alig kiégetett, gazdagon díszített csészéket vagy kisebb tálakat, melyek díszítése és formavilága nem egy esetben a mészbetétes edények kultúrája déldunántúli csoportjának ízlésvilágát tükrözik. Ezt támasztják alá a több sírból is előkerült deformált edények, melyek a nem megfelelő előkészítésnek és rossz égetésnek köszönhetően torzultak (pl. 18. és 21. sír). A bronz ékszer ebben a temetőben is igen ritka: a már említett nyaklánc és gömbfejű tű mellett a 21. sírból apró bronzkarika töredéke került elő. A temető néhány temetkezési szokása ill. leletegyüttese a kultúra hiedelemvilágához szolgáltat újabb adatokat. Ide tartoznak a feltételezhetően jelképes sírok. Három esetben volt megfigyelhető, hogy a hatalmas kőpakolás nem rejtett sírt magában. A 9- sírban a kövek között csak néhány kerámiatöredéket és állatcsontot, a 26. és 27. sírok melletti területen feltárt kőpakolások alatt pedig a kerámiatöredékek mellett egy-egy, az esztergomi csoporthoz tartozó jellegzetes mészbetétes kis korsót találtunk. A 28., szintén nagyméretű kövekkel körülvett, rendkívül mély sírgödörben 60 cm mélységig csak néhány kerámiatöredék és kalcinált csont került elő. A 10., szintén köpakolásos sírban előkerült urna peremével lefelé volt a sírba (a sírgödör TORMA 1996, 43.; UZSOKI 1963, 74. A sírrajzokat Tóth Enikő, a kerámiarajzokat Tokai Gábor készítette, akik segítségét ezúton is szeretném megköszönni. Lsd. pl. UZSOKI 1963, 76. 32