Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Fülöp Éva: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében II.

állatokat tartották. E két aliódium mindegyikében is az előzőekhez hasonló számú állat volt (55 tehén két bikával), s az egyikben gabonatárolókat is felállítottak. Ezen kívül, csordában is volt 100 magyar, azaz szürke magyar tehén, s tervezték ökörcsorda létrehozását is. A fenntartott néhány birka-akolban 600 fejős állat és a megfelelő számú kos volt, s terveztek néhány újabbat is. A gyapjút mindhárom uradalomból Tatán gyűjtötték össze, hiszen a gazdag céhes hagyományokkal és kézműves élettel rendelkező mezővárosban átadták azt a posztókészítőknek. Végül, hizlalásra és egyéb uradalmi szükségletre, mindegyik uradalomban egy-egy sertéskonda volt, 100-100 állattal. Az uradalmi szőlők, szántóföldek, rétek gondos művelésére, megőrzésükre, jobbítására és lehetséges gyarapításukra is felhívja a figyelmet a tervezet. Az erdőket és a vadászatot ugyancsak jobbítani kell, a fák vágása épületekhez, deszkához, edényekhez, faszén égetéséhez, tűzifának megfelelő időben, a valós szükségleteknek megfelelő mennyiségben, a rendeletek szerint történjék, ,,Quare fini ratio maxima habebitur...". A jövőbeni építkezésekre fát kell tartalékolni. Az uradalmak jogszolgáltató tevékenységéről és a számadások elkészítésének és ellenőrzésének módjáról szól még a tervezet általános érvényű része. Kriminális, azaz büntető ügyekben minden hónapban, jogszolgáltató jelleggel félévente tartottak úriszéket. A számadások cenzúráját évente, áprilisig kellett elvégezni. A havi kivonatokat pontosan várta a földesúr, az általános, félévente készítendő extractusnak ki kellett terjednie a gazdálkodás minden területére: termények, borok, a dézsmaborok és egyéb jövedelmek gyarapodása, széna, szalma, halak, vadak, hizlalt állatok, nyájak és szaporulatuk. Végül, a instrukciókban is szokásos módon, inti a gazdatiszteket, ne terheljék túl az uradalmi alattvalókat igaztalan mértékű szolgáltatások követelésével, illetve, a jobbágyokat, hogy az uradalmi munkákon, szekérrel és állataikkal szorgalmasan megjelenjenek, kárt ne okozzanak. Az általános gazdászati elvek után, röviden érinti a tervezet a három uradalmat. A szántóföldeket mindenütt 3 nyomásra osztották. Semptén 4500 pozsonyi mérő vetésű területből Játóra 1300, Cseklészre 600 pozsonyi mérő nagyságú rész esett. Cseklészen sok volt az irtás, ezeket tervezték pénzzel megváltani, s ott mintegy 1500-1500 pozsonyi mérős további, őszi és tavaszi gabona alá való földet reméltek. Az uradalmi szőlő melletti pusztára szőlőt kívántak telepíteni. A rét báró Sigraynál volt zálogban, ezt kiváltották. Ökröket kellett venni, s a tervezet szerint, innen kisegíteni azokat az uradalmakat, ahol nem volt elég igás. A cseklészi erdőről 200 öl fát Pozsonyba (az ottani házhoz), 100 ölet a cseklészi kastélyhoz, 50 ölet a téglaégető kemencéhez rendelt Eszterházy József, a semptei erdőről pedig 25 ölet Játóra, ha ő maga ott tartózkodik. Ebben az uradalomban 6 birkásház fenntartása tűnt kívánatosnak, a gesztesiben tizenegyé. A gesztesi domíniumban 7200 pozsonyi mérős kapacitású szántóföldből őszire 2400, tavaszira 1800 pozsonyi mérős vetésterület esett. Itt növelni kellett a réteket, s tervezték a nagyobb költ327