Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Lázár Sarolta: Törökkori temető Esztergom-Szentkirályon

temetőnkhöz eddig a legjobb analógiaként szolgáló - Győr-gabonavásártéri 16-17. századi temető feldolgozásakor, az ott előkerült, több 16. századi pénzt tartalmazó sír kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai szerbség szokása volt néhány darab pénzt tenni a halott mellé, mellyel az elhunyt örök boldogságát vásárolta meg a túlvilágon.

13 Ha ennek alapján azt nem is állíthatjuk, hogy EsztergomSzentkirályon rácok nyugodtak, ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy csupáncsak 1595-1605 között - amikor Esztergom átmenetileg keresztény kézen volt temetkezhettek ide feltehetőleg Esztergomba települt vagy a környező falvakból oda telepített lakosok. Népességmozgásra, telepítésekre vonatkozó adatokkal az előbb említett 10 éves időszak elejéről rendelkezünk. Csorba Csaba adatai szerint Pálffy Miklós Pócsmegyerről telepített Esztergomba lakosokat, illetve rácokat is hozott. A háborús körülmények között is „virágzó", vásárt tartó város állandó török és magyar portyák közepette élte életét.

14 A magyar portyák során a hadizsákmány mellett esetenként embereket is hoztak magukkal a katonák, mint például 1596ban Budakesziről és Budaőrsről 750 főt.

15 Az Esztergom-Szentkirályon több esetben előfordult együttes temetkezések alapján járvány-, illetve betegségsújtotta népességre következtethetünk. A csontvázak embertani vizsgálata is igen kedvezőtlen körülmények között élő, valószínűleg egymással szoros rokonsági kapcsolatban álló egyéneket mutatott ki.

1

^ Eddigi megállapításainkat az újabb történeti összefüggések vagy a temető további részeinek feltárása jelentősen módosíthatja. 13 MITHAY 1985, 194. 14 CSORBA 1978, l6l. 15 TÁNCZOS 1993, 171 NEMETHY 1900, 121. 16 317