Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

László János: Árpád-kori lelőhelyek Tatabánya területén

A leletanyag értékelése Az eddig feltárt terület objektumainak elhelyezkedéséből kitűnik, hogy a lelőhely Árpád-kori része egymásba ásott objektumok hiányában egyrétegű. Tartósabb egy helyben tartózkodásra utal, hogy az 1. és 3. objektum használat után felhagyott mélyedését külső kemence és szemetesgödör funkciójában újrahasznosították. A lelőhely kormeghatározására az ismertetett leletanyag alapján az edények és azok töredékei alkalmasak. Összehasonlításra kínálkozik földrajzi közelség és hasonló leletanyag okán a Tatabánya-dózsakerti és az Esztergom-szentgyörgymezei lelőhely leletanyaga.

57 A két leggyakoribb és szinte kizárólagos edénytípus a fazék és a cserépbogrács. Míg azonban tálakból Szentgyörgymezőn bőséges példát találunk,

58 addig Felső-Rét-földön ebből egy töredék sem került elő. Szembeötlő továbbá, hogy Dózsakertben a cserépbogrács mint edénytípus szinte teljesen hiányzik, Szentgyörgymezőn pedig egy példány került elő.59 Díszítésmódban mindhárom lelőhelyen hasonló elemekkel találkozunk: hullámvonalköteg-dísz, ennek sekély és meredek változata,^

0 vonalköteg-dísz,^

1 perem alatti v-alakú bevagdosások,^

2 fazekak vállán körbefutó ferde bevagdosások,63 körbefutó ritkább sorközű csigavonaldísz.^

4 A leletanyag vizsgálata során megállapítható volt, hogy az 1., 3-, 5., 6., 8. objektumok all. századra keltezhetőek (esetleg a 10. század végétől), míg a 10. objektum leletanyaga valamivel későbbi, nem zárja ki a 12. század első felére való keltezhetőséget sem, a 7. tábla 2. képén látható fazéktöredék már egyértelműen 12. századi készítést feltételez, míg az objektum betöltésében előkerült leletanyagon még hullámvonalköteg-díszítést is találhatunk. Komárom-Esztergom megye keleti felében még hiányoznak a teljesen publikált településfeltárások, illetve lényegében az ehhez a korszakhoz köthető leló'helyfeltárások. A fent említett két település közül az egyik teljes ásatási anyaga közlésre került (LÁZÁR 1998), míg a dózsakerti feltárás újabb adatait részben időbeli közelsége miatt csak helyi lapok ismeretterjesztő tudósításaiból ismerhetjük meg (ITTHON, 1995. december l.,VI. évfolyam 19- sz. 6. ). A dózsakerti feltárás 70-es évek végén hozott eredményei részletes közleményben megismerhetők (VÉKONY 1988.). LÁZÁR 1998. 13. kép 2; 27. kép 5, 6; 30. kép 2. LÁZÁR 1998. 20. kép 1. VÉKONY 1988, II. tábla 4-7.; LÁZÁR 1998, 17. kép 5-, 25. kép 8.; 30. kép 6. Dózsakertből közölve eddig csak két gyenge példa (VÉKONY II. tábla 5., 7.), Szentgyörgymezőn több (LÁZÁR 1998, 34. kép 1.; 43. kép 4.) LÁZÁR 1998, 12. kép 8.; 51. kép 7. LÁZÁR 1998, 25. kép 9.; 56. kép 7. VÉKONY 1988, I. tábla 1., 2.; LÁZÁR 1998. 27. kép 4., 53. kép 4., a szakirodalomban korainak tartott sűrű csigavonaldísz lelőhelyünkön hiányzik. 243