Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

László János: Árpád-kori lelőhelyek Tatabánya területén

magasabban helyezkedik el. A közepes sűrűségben előkerült edénytöredékek zöme pontosabban meg nem határozható bronzkori volt, emellett még néhány római edénytöredéket, valamint Árpád-kori töredékeket találtunk, köztük jól iszapolt, homokkal soványított egészen világosszürke színű kerámiát is. 1997-98 folyamán a lelőhelyen 557 m

2 felületet tudtunk feltárni a rendelkezésre álló szűkös anyagi keretből.

8 Az ásatás során a korai bronzkori Tokod-csoport gödreit, feltételezhetően házhoz tartozó cölöplyukak maradványait, nagy mennyiségű edénytöredéket, néhány szórvány római töredéket, fémdarabot, valamint Árpád-kori objektumokat tártunk fel.9 (Ebből 3 félig földbe mélyített ház, 2 külső kemence és 1 gödör.) (5. ábra) Kutatóárkainkat, majd szelvényeinket a terület egyik enyhén kimagasodó részén nyitottuk meg, az Által-érrel párhuzamosan haladó és az abból az egykori homokbánya felé vezető földút találkozásától délre, remélve azt, hogy a lelőhelyen belül itt minden bizonnyal találunk megtelepedésre utaló objektumokat. Az ásatás beméréséhez két betonoszlopot ástunk a földbe. A feltárás során a következő Árpád-kori objektumokat találtuk. 1. objektum Az objektum egy félig földbe mélyített ház maradványa, hosszanti oldala 270, míg rövidebbik oldala 230 cm hosszú, mélysége 82-97 cm között változik. (6. ábra) A feltárás során nem találtuk nyomát sem a tetőszerkezetet tartó két ágasfának a rövidebb oldalon, sem a ház bejáratának. A délkeleti sarkában viszont megtaláltuk a kőből épített kemence maradványát, amelynek kőanyagát a ház felhagyása után újrahasznosították. A kemence irányába lejtő járószint közepén egy viszonylag ép, keményre letaposott felületet tudtunk megfigyelni. Az építmény felhagyása után a mélyedést hulladékgödörként hasznosították, ezért nagy mennyiségű oldaltöredéket, fémből készült használati tárgyat találtunk a betöltésben. Az oldaltöredékek szinte kizárólag vörösesbarna, vörösessárga színűek, néhány koromtól szürke. Anyaguk jól iszapolt, homokkal soványított. Vékony falúak, nehéz kézikorongon készültek. A töredékek főleg cserépbográcsokból származnak, de található köztük néhány kis és közepes nagyságú fazékból származó is. A cserépbográcsok (a kiegészítettek és a töredékek is) meredek és egyenes falúak, fenekük lapos, alig ívelt, az oldal és az alj találkozásánál levő törésvonal éles, peremük vízszintesen kihajló, kissé és erőteljesen kihajló példányt is találtunk (3. ö Tb. Múz. Rég Ad. 14-1997 és 17-1999. Az ásatás bronzkori anyaga majd egy későbbi közlemény tárgya lesz. 236