Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tóth Endre: Sirmiumi űrmérték Tarjánból

az 5. század 2. harmadától (Róma-Palatinus,

47 Apahida,

48 Reggio Emilia

4

^). Az utóbbi típusú, keresztes tűtartójú fibulát jól láthatóan ábrázolták Szent Theodorus 526-530 között készült mozaikképén a római Szent Kozma-Damján templomban.5° Az 5. század közepén azonban - talán éppen az előbbiek hatására - helyi fibula típusok tűtartójára is rá vésték. 51 A kereszt mint keresztény jelkép, önállóan, vagy kontextusban gyakran díszíti a sigillata chiara tálak közepét. Az afrikai árun a többi tárgyhoz hasonlóan előbb szintén a Krisztus-monogram

52 tűnik fel

53 (Style D: 440-500) és válik kedvelt díszítménnyé, majd valamivel később a kereszt (Style E 480-540) és a Gemmenkreuz

54 (530-600). A kelet mediterraneumi ún. C-árun az afrikaiakkal rokon vagy önálló keresztmotívum a 440-580-as években gyártott árúra jellemző.

55 Ugyanakkor a keresztet a birodalom keleti részén a 4. század utolsó harmadában már védő-bajelhárítóként alkalmazták: Nyssai Gergely és Caesareai Basilius húgának, Makrinának a nyakában kereszt függött, a korábbi, pogány phylakterionok utódaként.

5

^ A Krisztus keresztjének és szögeinek a pogány szokásnak megfelelő védő felhasználása mindjárt azt követően elkezdődött, hogy Nagy Constantinus anyja, Helena megtalálta ezeket Jeruzsálemben. A kereszt egy darabját Constantinus, mintegy új Palládiumként az új fővárosban porffroszlopon álló szobrának belsejében rejtette el.

57 Még jellegzetesebb, pogány cselekedete volt, hogy a szögekből kengyelt kovácsoltatott, és más darabokat harci sisakjába illeszttette a maga védelmére. Ez a változás nemcsak a Rómában és birodalomban általában, hanem Pannoniában, Dalmatiaban és Moesiaban is megfigyelhető. A szöveget kezdő kereszt miatt az űrmértéket nem tartom Kr. u. 400-nál korábbra keltezhetőnek. Schrauben-Katalog. 81., Kat. B 3., a korábbi irodalommal. /.u Schrauben-Katalog 102., Kat. B 9- a korábbi irodalommal. Schrauben-Katalog 116., Kat. B 8. a korábbi irodalommal. Schrauben-Katalog 103- a korábbi irodalommal. Akthajtott lábú fibulán, Lh: Gradesnica, Vracai kerület. Szófia, Nemzeti Régészeti Múzeum, Nr. 3258. Ovcarov-Vaklinova 1978, 99. kép. A jeruzsálemi íín. Pátriárka sírjából származó fibula és az azzal rokon Nemzeti Múzeumban őrzött fibula tűtartóján: TÓTH 1980, 151. 52 HAYES 1972, fig. 54., fig 78. 53 HAYES 1972, 221. 54 HAYES 1972, 222. 55 HAYES 1972, 348-49., fig. 78-79. 56 DÖLGER 1932, 81.; Greog. de Nyssa, vitae Macrinae, PG 46, p. 973 D 976 A. HEURGON 1958, 68. V SOKRATES I., 17., 146. 217