Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Koós István: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai lelőhely terra sigillatái

A felsoroltakon kívül két töredék esetében szóba jöhet még a -rossz minőségűterra sigillataként való azonosítás, valószínűbb azonban, hogy ezek valamely provinciális műhelyben készült jó minőségű utánzatok. (Drag. 37-es tál peremtöredéke - 96. 118. 65., Lh.: 24. obj. [= újkori beásás], illetve Drag. 31/32-es tál fenék/talpgyűrűtöredéke - 96. 137. 19-, Lh.: 38. obj.-tói [= középkori kemence] DK-re a nyesésből [-300 - -320 cm]). Mindkettő bevonata közepesen fénylő, sárgás-karamellbarna. A sigillatáktól leginkább az különbözteti meg ezeket, hogy felületükön keskeny sávokban - még a bevonat felhordása előtt végzett - besimításos felületkezelésre utaló nyomok látszanak. ÖSSZEFOGLALÁS A Kossuth utcai terra sigillaták mennyisége messzemenő statisztikai következtetéseket nem tesz lehetővé. A kutatott terület nagyságához mérten azonban olyan koncentrációt jelent, ami - figyelembe véve a többé-kevésbé rögzíthetően fennmaradt római objektumokat is - megengedi azt a feltételezést, hogy a kutatás a vicus területén folyt. A Kossuth utcai ásatás összességében reprezentatív méretű rómaikori leletanyaga mindenképpen ezt támasztja alá, főképpen a kutatás azon jelenlegi feltételezése mellett, hogy a castellum a Várhegyen volt.

17 (Ezt a stratégiai megfontolások mellett támogatják az utóbbi évek várbéli ásatásain rendre előkerülő rómaikori objektumok és tárgyi leletek is.) Az itt közölt terra sigillaták közül kronológiai jelentőséggel elsősorban a korai darabok bírnak. Az észak-itáliai, részben a dél-galliai gyártmányok keltezése azt a feltevést erősíti, hogy Esztergom körzetében már a Flavius korban megtelepedhetett

18 a sigillatákhoz köthető "fizetőképes kereslet": a katonaság.

19 Bár a magyarországi vicusok kutatottsága jelenleg nem enged meg kialakulásukra vonatkozó általánosításokat, logikusan feltételezhető, hogy az állandó tartózkodásra kiépült táborok környékén igen csekély késéssel jelentek meg ezek a járulékos települések. Az esztergomi tábort már valószínűleg Claudius korában kiépíthették, a vicusnak ez a része azonban - a leletek tanúsága szerint - a 80-as éveknél korábban nem volt lakott. A sigillataspektrum késői képviselői (pfaffenhofeni termékek, sigillata chiarák) anyagunkból hiányoznak ugyan, ám ezek -különösen az utóbbiak- tartományszerte sem tekinthetőek tömegárunak.

20 SOPRONI 1978, 16-21.; MRT 5. 1979, 80-81. GABLER 1997, 86.; egyes leletek Claudius uralkodásáig keltezhetó'k fel. GABLER 1990, 187., 190-191., 205. GABLER 1990, 199-, 204. 131