Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

T. Dobosi Viola: A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében

7. Kesztölc Kesztölci barlang Kövecses Varga Etelka és az.esztergomi Balassa Bálint Múzeum Barlangkutató Csoportja két ásatást végzett az üregben. Az üreg igen kedvező topográfiai fekvése és helyzete joggal keltette azt a reményt, hogy a kitöltésben jégkori üledéket is találnak. Az eddigi ásatás során pleisztocén réteget nem találtak, az ásatás jelentős ős- és középkori anyagot eredményezett. A feldolgozás alatt álló leletek a Balassa Bálint Múzeumban vannak.

12 8. Kis-Gerecse A gyermeküdülőtől 5-600 méterre, durva, chopper-megmunkálású kvarcit kavicsot gyűjtöttek a felszínen, Skoflek István vezetésével. Paleolit kora kétséges, tipológiailag egyezik a neolit-rézkori kovabányák durva kavicseszközeivel. Ltsz: Pb 83/190. 9. Környe Fácánkert Glász József 1969-ben szilánkon készült hüvelykköröm alakú vakarót talált. Nem paleolit. Ltsz: Pb 74/192. Általór-Nyárasér Glász József különböző kovaféleségekből 7 db megmunkált szilánkot, töredéket gyűjtött. Nem paleolit. Ltsz: Pb 74/19310. Lábatlan Pisznice A Pisznice-tetőn, a természetvédelem alatt álló kőbánya környékén többszöri terepbejárásból számos régészeti lelet származik (Almády Zoltán, Skoflek István, Dobosi Viola). A lelőhely híres pattintott kőeszköz-nyersanyag előfordulás. A Dunántúli Középhegység közismerten jó minőségű, középső jura alsó kréta radioláris tűzköveinek "Hárskút" típusú egyik variánsa nagy mennyiségben fordul itt elő.

13 A fagy-aprózta, vastag felszíni túzkőrétegben gyakran találni többé-kevésbé megmunkált darabokat, műhely nyomokat. Bizonyosan emberi tevékenység eredményeként kerültek ide a nagy kvarcit ütőkövek, amelyek a nyersanyagbányászás eszközei lehettek. Ltsz: Pb 78/15-17 Pb 79/29-32 Pb 83/186. 12 KÖVECSES VARGA 1988, 85. » T. BÍRÓ 1988, 260; T. BÍRÓ - T. DOBOSI 1991, 36. 11