Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

T. Dobosi Viola: A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében

leg meghatározó, karakteres geomorfológiai képlet, az Öregkő, több üreget rejt magában, melyekben már több ásatás folyt, s amelyeket sorra veszünk. Ezek közül legjelentősebb a Jankovich-barlang. Rendszeres ásatást Hillebrand Jenő 1913-1925 között és Vértes László - Jánossy Dénes 1956-ban végzett benne. A sokáig a Szeleta-kultúra dunántúli változatának meghatározott bifaciális iparával számos kutató foglalkozott. Az utolsó nagy munka, amely a Jankovich barlang és a többi dunántúli lelőhely teljes revízióját elvégezte, Gáboriné Csánk Vera akadémiai doktori disszertációja. Munkájában a Jankovich barlang utolsó interglaciálistól a jégkor végéig terjedő rétegsorában feltárt bifaciális középsőpaleolit kultúrát a barlangról elnevezett Jankovichient írja le. A későpleisztocén kitöltés felsőpaleolit ipara egyezik a hasonló korú leletekkel. A Jankovich barlanghoz csatlakoznak az északkeletdunántúli barlangok is. Az új ipar teljesen független a Szeletától, analógiái a Felső-Duna-vidék acheuléen gyökerű micoquien iparaiban mutatható ki. Ökológiai igényei/körülményei jól körülhatárolhatók, a felsőpaleolitikum irányába mutató továbbfejlődésének egyelőre hazánkban nincsenek nyomai.

4 A Jankovich-barlang anyaga a MNM leltárkönyveiben a következő számok alatt található: Pb/546-573 Pb/873-882 Pb/936-937 167/914 94/915 38/916 13/ 917 34/918 61/925 Pb 52/66-67 Pb 55/9 Pb 56/16-20 Pb 56/22-41. Baits barlang Csalogovits József 1931. januárban végzett ásatásán egy 2,8 cm hosszú mikrolitot talált, amelyet az akkor szokásos terminológiával magdaléniennek határozott meg. Leltári szám (továbbiakban Ltsz): 21/932 Szalay Ákos barlang Az Öregkő nagy (s némileg mesterségesen alakított) leszakadásának következő ürege. A Baits barlangtól 50 méterre nyugatra és 15 méterrel magasabban lévő nyílás. Már Hillebrandnak is megragadta a figyelmét, de ásatása eredménytelen volt. Csalogovits 8 db atipikus szilánkot gyűjtött itt (a tényleges előkerülés helye: réteg?, felszín? hányó? ismeretlen). Vértes a kézikönyvében megjegyzi, hogy ezek a "Szeleta-kultúrára valló anyagú és nagyságú szilánkok. "

5 Miután a legújabb kutatás eredményeként a dunántúli Szeleta-kultúrát el kell vetnünk, ezek a szilánkok a Jankovichien nem túl nagyszámú leletanyagát bővíthették volna. A leletek megtisztítása után a kova, radiolarit és kvarcit nyersanyagú töredékeken nem találtam megmunkálást, csak egyetlen kvarcit-szilánkon mutatkozik némi atipikus chopperszerű retus. Miután az előkerülés pontos körülményei ismeretlenek (kedvező feltételek mellett ezek a töredékek is minősülhetnek manuportnak), ezeket a tárgyakat csak feltételesen soroljuk a régészeti leletek közé. Ltsz: 22/1932. 4 GÁBORI-CSÁNK 1986. 5 VÉRTES 1965, 223. 8