Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

T. Dobosi Viola: A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében

A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében T. Dobosi Viola (Magyar Nemzeti Múzeum) Komárom-Esztergom megye a kezdetektől élen járt a rendszeressé váló őskőkori kutatásokban. Alig három évvel a Szeleta barlangban megkezdett ása­tások után, a második hazai őskőkori lelőhelyünk 1909-ben a tatai Porhanyó­bánya. 1 Ha a kutatástörténet jelentős évszámait szigorúan számba vesszük, ak­kor a tatai őslénytani/régészeti (?) lelőhely megismerése éppenséggel több, mint 100 évvel megelőzte a paleolit-kutatásnak, mint tudománynak a születését. So­kat idézett, híres útleírásában az angol Townson úr már "elefántcsontokat" említ a tatai mésztufából, ha az esetleg ugyanakkor előkerült megmunkált kőeszkö­zök szükségképpen el is kerülték figyelmét 2 . A megyei lelőhelyek a kutatók kitüntető figyelmét nagyszerű eredményekkel igazolták. A Gerecse tágas barlangjai, a hegylábi forrástevékenység által létre­hozott mésztufamedencék, a Duna-teraszok peremei, a különlegesen változa­tos geomorfológiai adottságok a jégkor számos időhorizontja számos régészeti kultúrájának-népének biztosította az optimális életkörülményeket. A "Komárom megye története" című monográfia első kötetében a fontosabb őskőkori lelőhelyeket ismertettem. 3 Az ott megjelent két dolgozatom kiegészítéseképpen most sorra veszem azo­kat a topográfiai gyűjtőpontokat, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum őskőkori leltárkönyvében szerepelnek. Ezek túlnyomó része őskőkori, de van néhány fiatalabb, vagy bizonytalan kronológiai helyzetű lelőhely is. Ezeket külön fel­tüntettem. A kataszter teljessége érdekében beszámolok azokról az ásatásokról is, melyek a megye őskőkori lelőhelyein folytak, de az anyag nincs a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1. Bajót Jankovick-barlang Egyik legnevesebb, legtöbbet kutatott lelőhelyünk a Bajót határában nyíló barlang. A Gerecse meredeken leszakadó északi peremén, 374 m abszolút és 80 m relatív magasságban nyílik a nagy termes üreg, jó kilátással a hegylábtól a Dunáig terjedő, s a pleisztocénben nyilván vadban gazdag lapályra. A tájképi­1 KORMOS 1912. 2 VÉRTES et al. 1964, 9. 3 T. DOBOSI é.n. 29-44, T. DOBOSI 1988, 45-62. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom