Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Antoni Judit: Ethnoarcheológiai kísérletek I. (Csiszolt kőeszközök készítése és használata)

cig, majd mogyoróvesszővel készült íjas fúróval, eleinte száraz, később vizes homokkal mélyítettük a lyukat 30 percig. Az eredmény megközelítőleg hasonló volt a fenti kísérletéhez. A mieinkhez hasonló kísérleteket már végeztek korábban is néhányan, közülük ismertetek párat. Svájcban Max Zurbuchen évek óta foglalkozik kőeszközök készítésével, s ebben a munkában viszonylag nagy gyakorlatra tett szert. Egy közepes méretű átfúrt kőeszköz teljes elkészítéséhez (kinagyolás ütögetéssel, fúrás, csiszolás) 3,50 órára van szüksége.

11 D. Ramseyernek egyszerű (furat nélküli) kőbaltapengéket (10-12 cm hosszúságúak) 10 órás munkával sikerült előállítania.

12 Bleich szerint két óra leforgása alatt lehet elkészíteni egy 6,5 cm hosszú pengét (amfibolból), s egy 4,5 cm hosszú, 2,5 cm széles amfibolit véső elkészítéséhez is elegendő ennyi idő.

13 A tárgyak csiszolását Bleich száraz csiszolókövön végezte, a polfrozást pedig ugyanezen a kövön vízzel, ahol a csiszolópor szerepét az eszközből származó finom kőliszt játszotta.

H Szintén ő próbálta ki a fűrészelést és a fúrást is. A fűrészelést könnyebb volt elkezdeni, ha homokkővel, vagy vésővel vékony barázdát húzott előbb a kőbe. Fűrészként előbb kova-pattintékot, majd "fogas fűrészt" használt. A követ egymással szemközti két oldalán felváltva fűrészelte, s mint írja, jó minőségű kőzet esetében a vájatnak legkevesebb a kő vastagságának 2/3-át elérő mélységűnek kell lennie ahhoz, hogy könnyen eltörhető legyen. Erre a műveletre Bleich óránként 1 mm-es haladást számítva, 20-30 órát ad.

15 Ez saját tapasztalataink szerint csak akkor valószínű, hogy ha a szóban forgó kőzet rendkívül kemény és igen nagy méretű, - erről azonban a szerző nem nyilatkozott. A fúrást - a lyuk helyét - kétórás ütögetéssel készítette elő, illetve a másik módszernél kovapengével karcolta be a körvonalat, és csak ezt a kis részt ütögette ki. Ebben az utóbbi esetben mintegy 45 perces munka után 50 cm hosszú, 2 cm vastag bodzából készült fúróval és száraz homokkal kezdte meg a fúrást. A fúró óránként 0,75 mm-t haladt befelé és a fúrómagból időnként letört egy darabot. A bodzán kívül a nádat is alkalmasnak tartja a lyuk fúrására, mivel a nád ősszel 20-25 mm vastagra is megnő, s így mérete alkalmassá teszi e célra.

16 11 RAMSEYER 1987, 89-, 29. jegyzet. 12 RAMSEYER 1987, 89., 29. jegyzet ]J

> BLEICH 1965, 114. 14 BLEICH 1965, 114. 15 BLEICH 1965, 110. 16 BLEICH 1965, 111-113. 64