Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Tóth Endre: A későantik ifjúarckép-medaillonok értelmezéséhez. (Későrómai ezüstkanál Bajnáról)
hermákra emlékeztették 67 : a pillérek tetejére férfi és gyermekfejeket vagy kétfelé tekintő fejpárokat tettek. Ilyen együttes maradt fenn a welschbilligi római villában, ahol a tó kerítésének pilléreit portrék és portréfikciók koronázták. H. Wrede összegyűjtötte az ilyen kerítésemlítéseket, ábrázolásokat és magukat a tárgyakat. 68 A 4. században nemcsak a villakerteknél alkalmazták a hermulakból álló kerítést, hanem a cirkuszok díszpáholyainak korlátjánál is. Láthatjuk a conzuláris diptychonokon és a sírkamrák kertábrázolásainál (Naissus). Nemcsak profán alkalmazásuk volt kedvelt, hanem szakrális épületeknél, keresztény templomoknál is felhasználták. Ezért lehetnek ugyan pogány eredetűek és díszítésűek a hermulák, a 4. századra ideológiamentes díszítőelemekké váltak. Ezt különösen elősegítette, hogy - éppúgy, mint a medaillonképeknél - a forma és a hely szűkössége miatt attribútumaiktól végleg lecsupaszított alakokat tudtak csak ábrázolni. A hermulák és az iparművészeti tárgyak medaillonportréinak összekapcsolása azért is lehetséges, mert az előbbiek részben ifjakat és gyermekarcokat ábrázolnak, és ezek a kicsinységük ellenére a cirkuszpáholyok pillérein is felismerhetők. A hermulákról pedig tudjuk, hogy az ábrázoltak körébe tartozott Dionysos kísérete, a gyermek és ifjú szatírok is, akikhez jól kapcsolhatók a medaillonarcképek éroszai. A mitológiai gyermek és ifjú alakok (az éroszok és rokonai) a földi és a túlvilági boldog élet megjelenítői voltak a pogányságnál, de ideológiamentessé válva ugyanezt jelképezték a későcsászárkorban is. Abban az időben, amikor a korábbiaknál még erőteljesebben hangsúlyozták a boldog kor eljöttét, és az uralkodó szerepét a boldog és szerencsés kor megújításában 69 (lásd a Félicitas temporum reparatio-éremtípust). Ebbe a gondolatvilágba jól illeszkedik az éroszokkal rokon alakok megjelenése nemcsak a pogány, hanem a keresztény művészetben is. Ilyenek voltak a természet megújulását jelképező évszak megszemélyesítések ifjú- és gyermek alakjai, akiket szárnyakkal vagy anélkül, négyen vagy többszörös számban ábrázoltak 70 és mások mellett lunius Bassus keresztény tematikájú szarkofágára is felkerültek. A boldog aranykor beköszöntét jelképező éroszokhoz jól kapcsolhatók azok a mellképek, amelyeken az ifjakat faágak, virágok és gyümölcsök (pl. gránátalma) fogják közre. Ezek, a leginkább örökzöld növények (olaj, mirtusz, pinea, babér stb.) természet és az élet megújulását, a hallhatatlanságot és az azokkal rokon fogalmakat jelképezték a termékenységtől a katonai győzelemig. A faággal közrefogott arcképek szoros rokonai a virágkehelyből és növényi levelek67 WREDE 1972, 13468 WREDE 1972. 69 A bőséges irodalomból: ALFÖLDI 1955, 148-; JUCKER 1961, 209-; MATTINGLY 1933, 182.-; BARATTE 66-. 70 TURCAM 1966, 620. 379
