Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Petényi Sándor: Újabb germán szobrok Brigetioból
rabokkal együtt az itt készített tárgyak széles spektrumára utalnak. Ide kötik továbbá a II— III. századi kulcsnyelek egy részének öntését, az oroszlánnal díszített nyelű kulcsokat a helyi Mithras-kultusszal hozva kapcsolatba 22 , valamint a díszpáncélok egy részének készítését is, megállapítva, hogy a Brigetioból előkerült trébelt lemezek száma - melyekbe persze nemcsak a díszpáncélok tartoznak - pannóniai viszonylatban kiugróan magas 23 . Mindez azt valószínűsíti, hogy Brigetio lehetett a Közép-Dunavidék fémiparának központi elosztóhelye 24 . A brigetioi bronziparra, bronzolvasztásra kisplasztikái műhely is települt, melynek egyik mestere névszerint ismert: Romulianus artifex 25 . Brigetioban még a helyben készült agyagárura is került germánt ábrázoló applikáció, ami a fémedények olcsóbb agyagváltozatainak gyártásával, díszítéseik utánzásával hozható kapcsolatba. Az ezt igazoló germán fejet ábrázoló agyagnegatív mintát a kurucdombi fazekastelep feltárásakor találta Paulovics I. 1934-ben, és a leletet a II. sz. 2. felére - III.sz. elejére datálta 26 . Bonis É. a telep anyagát a II. sz.-ra tette, megállapítva, hogy a telepet a markomann háborúk idején sem hagyták fel, a termelés utána is folytatódott 27 . A Paulovics által publikált brigetioi bronzapplikációt 28 a musovi darabok alapján már nem lehet egyedi készítménynek tartani. Bár a brigetioi fiatalabb férfit ábrázol, a két lelet darabjain a nodus, a haj, a bajusz és a szakáll ábrázolása oly nagy hasonlatosságot mutat, hogy az egyik a másik ismerete nélkül nem készülhetett. Az pedig inkább a szériagyártásra mintsem az egyediségre utal, hogy a musovi edényre több germán fejet ábrázoló applikáció is rákerült 29 . Végezetül kiemelésre érdemes még az, hogy a brigetioi (Paulovics 1945, 251. 24. kép) és a musovi applikációkat továbbá a nemrég előkerült brigetioi férfifejet (1. ábra) nem lehet komikus- vagy gúnyszobornak tartani így számolni kell a germán szobroknak egy olyan csoportjával, mely torz jegyek nélkül, a maga méltóságában ábrázolta a germánságot. Hiszen germán szobrokkal díszített tárgyak akár mint ajándék akár mint exportcikk - ahogy azt a musovi lelet is tanúsítja - a barbaricumba is eljutottak. 22 OROSZLÁN 1939, 115-132. 2 3 RADNÓTI 1946-1948, 137. A díszpáncélokhoz még lásd: KLUMBACH 1977, 199. 24 BÓNIS 1983, 301 25 PAULOVICS 1935, 21. Paulovics több brigetioi műhely létezését is feltételezi annak alapján, hogy itt jóval nagyobb számban kerülnek elő bronzszobrocskák, mint Pannoniában bárhol másutt (PAULOVICS 1935, 27). 26 PAULOVICS 1940, 370 27 BÓNIS 1977, 142 28 PAULOVICS 1945, 251, 24. sz. kép 2 9 TEJRAL 1991, 30. kép 276
