Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Petényi Sándor: Újabb germán szobrok Brigetioból
2. Ülő germán férfi (2. kép) Homlokától hátrafésült haja hátul rövid, a tarkót szabadon hagyja. A fej jobb oldalán a hátrafésült hajnál hosszabb, kihangsúlyozottan megmintázott hajcsomó (nodus) látható. Arca hosszúkás, az orr rövid és széles. A kissé nyitott száj két szélén mély ráncok húzódnak, melyek közrefogják a hosszú, keskenyedő szakállt. Nyakát enyhén előretolva tartja. Felső testét, melynek jobb válla a balnál sokkal csapottabb bő, ingszerű ruha fedi, mely a comb felső harmadáig ér. Behajlított karjai a hát mögött, a plasztikusan megmintázott lapockák alatt összeérnek, ami összekötözöttségüket valószínűsíti. A figurának nemcsak a kezeit, hanem a felső testét is megkötözve ábrázolták, amire a mell alatt futó széles mélyedés utal, mely végigfut az ülő alak derekán és hátul a kezek alatt tűnik el. A térdben hajlított, széttartott lábak a lábszár alsó harmadában letörtek. A figura fenekének bal felén, mélyen a szobor belsejébe nyúló, ovális alakú, kúpos mélyedés található. A szobor egészét sötétzöld patina borítja. 5 M.: 3,5 cm Sz.: 1 cm, a lyuk átmérője: 0,5 cm, mélysége: 0,4 cm Ltsz.: 92.108.1. A két darab közül az összekötözött, ülő fogoly a gúnyszobrok csoportjába tartozik, amire nemcsak a megalázott helyzetben való ábrázolás utal, hanem a figura zilált megjelenítése is (előreszegezett fej, távolbameredő tekintet, kissé nyitott száj). Magyarországon bronzból öntött egész alakos szobrot még nem publikáltak. Az ülő, megkötözött germán - mint ábrázolási típus - azonban nem egyedi, a nemzetközi szakirodalomból több ilyen is ismert. Őriznek ebbe a csoportba sorolható szobrokat pl. Bukarestben 6 és Hannoverben 7 . A férfifej arcán - bár megformálása kissé asszimetrikus és a száj vonala is lefelé görbül - nyugodt, szélsőséges érzelmi megnyilvánulástól mentes kifejezés ül. Nem gúnyszobor. Párhuzama a magyarországi anyagból szintén nem ismert. A germán ábrázolásoknak a pannóniai művészetben történő feltűnése - kevés kivétellel - a II. sz. 2. felében lezajlott quad-markomann háborúkkal hozható kapcsolatba. A germán betörések, majd leveréseik emléke, a germán rabszolgák idegenül ható, sajátos külseje új témát jelentett a római művészek számára és megjelenítésük a pannóniai művészet állandó dekoratív elemévé is vált 8 . Ábrázolásukkal lehet találkozni sírköveken, oltárokon, tropheumon, lepénysütő mintákon, mécseseken, melyek többsége vagy tartalmilag van kapcsolatban a markomann háborúkkal vagy azokkal kapcsolatban vált a pannóniai 5 A szobrot Szabados László találta. 6 SCHUMACHER 1935, 26, 31. tábla 104. kép. 7 SCHUMACHER 1935, 26, 31. tábla 103- kép. 8 PAULOVICS 1945, 259. 274
