Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete

14. Bél Mátyás Esztergomról írt kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. Fordította Prokopp Gyula, bevezette és jegyzetekkel ellátta Zolnay László. Tatabánya,, 1957.37-38. 15. Manga János: Magyarországi szlovákok. In: Népi kultúra - Népi társadalom VU. Bp., 1973.211 -249., 218. 16. Komárom Megyei Levéltár /a következőkben KML/. Mogyorósbánya, IV. 167. jelzet Az iratok rendelkezésre bocsátásáért Dr. Ortutay Andrásnak, a levéltár igazgatójának tartozom köszönettel. 17. Helischer József: Descríptio Comitatus Strigoniensis 1827. Fordította Prokopp Gyula. In: Esztergom Evlapjai - Annales Strigoniensis 1988.132-133. Ugyanezek az adatok szerepelnek Fényes Eleknél: Magyarország geográfiai szótára I-IV. Pest, 1851. 400. 18. Osváth.ijn., 249-250. 19. KML, Mogyorósbánya, IV. 167. 20. Borovszky,i.m.,30. 21. Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891.92. 22. Az 1907. évi 131.1687906. sz. BM rendelet következtében. 23. Borovszky, im., 3., 30. 24. Osváth.i.m.,249. 25. A 2. jegyzet alatt említett OMF-felmérésben szereplő adat. 26. 1980. évi népszámlálás, 11. kötet. Komárom megye. /Központi Statisztikai Hivatal/. Budapest, 1980. 511-610. 27. Osváth,ijn.,250. 28. Az adatokat a helyi önkormányzati hivatalban kaptam, melyet ezúton köszönök meg. Itt köszönöm meg adatközlőim segítségét is. 29. "Konopnyica" = kenderes. Nevét onnan kapta, hogy a régi Kenderesen is átfolyt. 30. Tóth János hagyatékában a következő megállapítások szerepelnek: "Sokutcás, részben szalagtelkes, soros, részben halmaz, szlovák bányász település, a faluban és a falu szélén sok pincével. Keletéit temploma az utcavonalra ferde tengellyel dől." 31. Ezek a következők voltak: községháza, jegyző háza, kovácsműhely, hentesüzlet, erdészház, iskola, kocsmák. 32. A kastélyt 1972-ben bontották el. 3 3. Horváth István - H. Kelemen Márta - Torma István: Komárom megye topográfiája. Esztergom és a Dorogi járás. Magyarország régészeti topográfiája V. Bp., 1979.257. 1891 -ben Villányi azt írja róla, hogy mennyezete deszkázott, teteje zsindelyes. Lásd: Villányi, i jn., 90. 34. KML, Mogyorósbánya képviselőtestületi jegyzőkönyve 1902-1907. 1905. okt.24. 19.pont: "Kocsis György és neje... azon kérelmüket terjesztik elő, hogy a falun kívül valahol pincze lak ást csinálhatna, mert a felszaporodott adósságaik miatt hajléktalanná váltak." 35. Petőfi utca, Szőlősor, táti út mellett, Vörösmarty utcai ONCSA-házak, Jókai utca. 36. A múlt század első feléből külön "szürüs kertek"-ről is vannak adataink. Lásd: KML, Mogyorós helység határának kiszámítási telekkönyve, 1840. Mogyorósbánya, IV. 167712. 37. Ez a kat. térképen a 89. és 98. sz. telek. Ma is egymáshoz tartoznak. 38. Pl. a mai Felszabadulás utca 78.=kat. térkép 7. 39. Mogyorós helység átadási oklevele 1846. Lásd: KML, Mogyorósbánya, P/. 167. 40. "kaluzsa" = pocsolya, tócsa. 41. Pl. Petőfi u. 26. 42. Pl.Felszabdulásu.88. = kat.térkép8. 43. Felszabadulás utca 80 = kat. térkép 9 a - 9 b. 44. Megfigyeléseim szerint a mogyorósbányai vindófni egyik táji változata lehet annak az I. Sándor Ddikó által több ízben leírt vindóf ninak, amelynél a kemence nyílása asztalmagasságban van és a száján kiömlő füstjutafüstölőrészbe: I. Sándor Ddikó: A lakóház tüzelőberendezésének változása a Börzsöny vidékén. In: Ikvai Nándor szerk. Börzsöny néprajza - Studia Comitatensia. Szentendre, 1977.357-398. Uő., in: Dcvai Nándor szerk. Tápió mente néprajza-StudiaComitatensia. 15.Szentendre, 1985.449-525. 45. Felszabadulás utca 69. = kat. térkép 29. -"-78. = -"-7. -"-88. = -"-ll/b. 46. Valószínűleg ez volt az a terület, ahol valamikor a fazekasagyagot bányászták. A táti pékek is innen vitték a sárgaföldet kemencéik javításához. 47. "obrys"= körvonal.