Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Irodalomtörténet - Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban
A Kaszinó kezdetektől a művelődés ügyét tartotta szem előtt, nagy hangsúlyt fektetve a könyvtárra. Rumy Károly tanár, Helischer József tanácsos és Krakovitzer József gyógyszerész adományozott könyveket, folyóiratokat az induló Kaszinó számára. 6 A kezdeti lelkesedés alábbhagyott, s Meszéna Jánosnak 1846-ban újjá kellett szervezni a Kaszinót. A vezetésben résztvevő férfiak egyre inkább a politika felé fordultak. Maurovich Rezső városi főjegyző országgyűlési képviselő lett, Meszéna 1849. május elsején a város első alispánja. Az események nem kedveztek az Egyesület működésének, és csak 1856-ban alakul ismét újjá. A Kaszinó Egyletet a város hasonló gondolkodású férfiai irányították. Családjaik a XIX. század folyamán és a XX. század elején is fontos szerepet töltöttek be a város gazdasági és kulturális életében. Közülük is kiemelkedik Helischer József tanácsos, aki kéziratos latin nyelvű munkájában jegyezte le a város akkori életét. Nemcsak a Kaszinónak adományozott könyveket, de ő vetette meg a városi könyvtár alapjait azzal, hogy halála után 2.538 kötetből álló értékes könyvtárát a városra hagyta, 3.000 forintot hagyományozva annak kezelésére és bővítésére/ A Kaszinón kívül a lakosság számos helyet és alkalmat találhatott a szórakozásra. A XDC század első felében a királyi városban öt vendégfogadó várta az utazókat és a szórakozni vágyókat. A város tulajdonában, a mai Széchenyi tér 22-es számú ház helyén állt a Fekete Sas Vendégfogadó, a mai Kossuth Lajos utca 2-4. számú házak helyén a Három Szerecsen Vendégfogadó működött. 1845-ig fogadta a vendégeket a Fehér Bárány, a mai Kossuth Lajos utca 38-as számú ház helyén. A Budai kapu közelében (ma Kossuth Lajos utca 60.) állt a Vörös Ökör. 8 Szintén a Buda utcán (ma Kossuth Lajos utca 25.) építtette a város legszebb, ma is látható szállodaépületét Blesz Albert 1814-ben. 9 A díszes épület emeletén kisebb terem és lakószobák voltak. A földszinten pedig a színházi előadások befogadására is alkalmas bálterem. 1841-ben a káptalan - a birtokához tartozó Szenttamás városban - a hévizi források mellé új szállodát épített. A Pesti Divatlap 1845-ben így írt Vahot Imre tollából: "A basilica s a város szélén álló gyönyörű, kúpf ödeles kápolna után Esztergomban legszebb épület a káptalan fürdőháza, melly Pestre is beillő díszes kávéház és vendéglővel van kapcsolatban. Minden van itt, még tánc és olvasóterem is..." Az esztergomi társasági élet színhelyéül kínálkoztak még a kávéházak, amelyikből kettő volt 1846-ban a városban, a Buda utcán (ma Kossuth Lajos utca 15. szám alatt), valamint a mai Mártírok út 2-es számú épületben, ahol más-más bérlő a század végéig kávéházat vagy vendéglőt tartott fennt. 11 A vendégfogadókban - a Magyar Királyban, majd korszakunk végén a Fürdőben - rendezték a közönség számára a bálokat. Ha ezek a városi vagy megyebálok jótékony célúak voltak, akkor a tanácsülési jegyzőkönyvek, valamint az ispita számadáskönyvei megőrizték emléküket. Az első bejegyzésre 1829-ben bukkantunk, amikor a polgárőrség két százada, a Gief ing Ferenc és a Feigler Ferenc parancsnoksága alatt álló, február 19-én táncmulatságot rendezett, amelyből 60 forint tiszta jövedelmet fizettek be a szegények szerzeményébe. A bálok sorából kiemelkedett az 1837. január 31 -én tartott megyebál, amelynek tiszta jövedelmét az újonnan felépítendő kórház javára fordították. A bevétel nagy közönséget sejtet, mert 1.555 forint 57 krajcárt fizettek be a kórházalapra. 13 A jótékony célú hangversenyeket is báltermekben rendezték. 1834. február 10-én Seyler József "primatiális muzsikai igazgató" közreműködésével tartottak hangversenyt a Magyar Királyban. 14 33
