Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Irodalomtörténet - Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban

"Nagy Érdemű Kegyes Publikum ! Ezen Játék jövedelmeszámomra engedtetett, én is esedezem alázatosan a Nagy Érdemű Kegyes Pártfogóimnak, hogy zsenge igyekezetemhez képest vélem is éreztessék Kegyességeket Alázatos Szolgájok Kórősi Ferentz"

43 Az első fennmaradt színlapok is szépen tipografáltak. A szöveget keretek és metszetek díszítik. A rokokó metszetek a tudományt, a művészeteket és a hazafiságot szimbolizálják. Egyre gyakrabban jelenik meg a magyar címer, a szabadságharc idején a magyar huszár alakja. A színlapokat a cédulaosztók juttatták el a közönséghez. Szokásban volt Abdaynál, hogy a jutalomjáték színlapjait a jutalmazandók hordták szét. A színtársulatok búcsúverset is nyomattak, amelyben a közönség jó emlékezetébe ajánlották a társulatot. Tették ezt anyagi támogatás reményében. A színtársulatok közreadtak színházi zsebkönyveket és emlékeket is. Ezek a közönség tájékoztatását és szórakoztatását szolgálták, eladásuk némi jövedelmet is hozott a zsebkönyv kiadójának, a közönség számára pedig kedves emléket jelentettek egy-egy társulatról. Az első fennmaradt emlék 1834-ből való, s Munkácsy Gaidler Pál adta ki. 1835-ből őriz a Mayer Gyűjtemény egy 16 oldalas megpörkölődött színházi zsebkönyvet, amelyet Gyöngyösi Pál adott ki Esztergomban Thália tisztelete címmel.

44 Korszakunkban 1842-ből, 1847-és 1848-ból maradtak fenn zsebkönyvek, emlékkönyvek.

45 A színlapok és a zsebkönyvek a legfőbb forrásai a társulatok műsorának. Az első színielőadások 1822-ből ismertek, de Abday 1834/35. évi előadásai előtt csak hatnak a címét ismerjük. A további évekből is, 1836-ból és 1842-ből Abdayékról van a legtöbb adatunk, más színigazgatóknak csak néhány előadásáról van cím szerinti tudomásunk. A társulatok műsorába a harmincas évek közepére a harmadik műsorréteg darabjai is beépülnek, s még jelen vannak az első és második réteg szín játéktípusai is.

46 Ezek kombinációja függött a társulatok személyi és tárgyi feltételeitől. Abdayék még a 40-es évek elején is játszották korábbi sikerdarabjaikat. Az első műsorrétegből származó szomorú játékok 1834,1836 után még 1841 -ben is feltűnnek műsorukban, Fekete Gábor társulata az érzékenyjátékok közül 1834-ben a Genovévát mutatta be. Kedvelt és sikeres szín játéktípus volt a vitézi játék, amely a második műsorrétegből került a társulatok repertoárjába. 1822-ben a Nagy-Hetényi társulat hirdetett vitézi játékot: a Béla futását. 1836-ban Abdayék műsorán többek között a Bársony cipő szerepelt, ebből a műsorrétegből. Megjelentek a színpadon a harmadik műsorréteg darabjai is: Katona József Luca széke, Hédervári Cecüia, (eredeti címe: Aubigny Clementina) Kisfaludy Szép a hazáért élni, halni azaz Kemény Simon, Ilka, Tatárok Magyarországban című művei. A romantika hamar meghódította a közönséget, s műfajai közül a drámák, melodrámák s a színművek egyaránt népszerűek és kedveltek voltak. Különösen Hugo (Borgia Lucrécia, Tudor Mária), Dumas (Kean) tartoztak a kedvelt szerzők közé. A vándortársulatok műsorán időszakunkban is a vígjátékok szerepeltek legnagyobb számban. Kisfaludy, Kotzebue, Nestroy műveit egyaránt játszották. 1835. W. 5-én helyi szerzőt avatott Abday. Az előkelő nemesi család sarjának, Mattyasovszky Sándornak színpadon még nem adatott A titok súlya című darabját mutatta be. A helyi kritikus, aki Szent Tamási néven jegyezte tudósítását csak rosszat tudott írni a műről. Kétségbe vonta 39