Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Guzmicsné Miklós Márta: A betleni konszolidáció első lépései a politikai humor tükrében

másik Bér Dezső, aki remekbe szabott karikatúráival hívta föl magára a figyelmet. Az általam választott korszak, amelyet a politakai humor tükrében megvizsgáltam az 1921 áprilisától (Bethlen kormányra kerülésétől) az 1922 júniusáig (a nemzetgyűlési választásoklezárulásáig) terjedő időszak. Először átolvastam az 1920-tól 1930-ig terjedő tíz év anyagát a Borsszem Jankó című vicclapban. A várakozásnak megfelelően az derült ki, hogy a politikai humor éle a politikai konszolidáció beköszöntével, tehát 1926-tól gyengült, és a politikai humor és a köznapi humor aránya ez utóbbi javára billent. Dolgozatom témájául tehát a legtöbb problémát ill. konfliktust hordozó korszakot, a konszolidáció kezdetének időszakát választottam. /. Teleki lemondása után a miniszterelnöki bársonyszékbe 1921. áprüis 14-én gróf Bethlen István került, aki úgymond "kemény" ember hírében állt. Jól pédázza ezt a róla megjelent karikatúra is. NEMZETGYŰLÉSI ARCKÉPCSARNOK (karik.) L A karikatúra alá került kísérő szöveg ismerős, hiszen egy régi iskolai mondóka parafrázisa: Csend, rend, fegyelem, aki rossz azt megverem! A szövegnek ezt a változatát figyelembe véve az olvasónak bizonyára eszébe jutottak, az ekkor még mindig tevékenykedő különítményesek. Hiába a karikatúra hangzatos megfogalmazása, el kell ismerni, hogy sokan nem bíztak az elkövetkezendő bethleni politika sikerében. ÖNÁLLÓ TÖPRENGÉS /8. - Vájjon Bethlenben született-e meg a mi Megváltónk? Erre a kérdésre csak a későbbi események ismeretében lehet megadni a választ, amely egyértelműen: igen. Mi is volt tulajdonképpen Bethlen politikai sikerének a záloga? Elsősorban politikai éleslátása és hallatlan taktikai érzéke, amellyel az adott politikai viszonyok között, még a vele szembenálló erőket is képes volt úgy mozgatni, hogy azok az ő elképzeléseit vigyék előre. Belpolitikai szempontból Bethlen hatalomra kerülése egy, a nagytőke és a nagybirtok hatalmát biztosító rendszer konszolidációjának kezdetét jelentette.

9 A hatalom megtartása szempontjából az egyik legfontosabb tényező a gazdasági egyensúly biztosítása volt. 1921 tavaszán, még Teleki-kormányzata idején terjesztette be Hegedűs Lóránt pénzügyniniszter 32, a szanálásra vonatkozó törvényjavaslatát. Ettől kezdve Hegedűs egyike lett azoknak a politikai személyiségeknek, akik a humor kereszttüzébe kerültek. Nem véletlenül, hiszen vagyonváltság javaslatában a közép- és nagy vagyonok megadóztatását tűzte ki célul. Bár a törvénytervezet kétségtelenül a vagyonosok érdekeit szolgálta, rövid távon azonban sértette azokat

1 °, így a program nem kerülhette el az éles kritikát. 87