Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.
Forrásaink és az 1729. évi gazdasági szabályzat 90 alapján úgy tűnik, hogy Eszterházy József jószágaiban egy-egy uradalom egyúttal egy-egy gazdasági egységet is jelentett, vagyis az uradalmak igazgatását tekintve nincs adatunk a kisebb egységekre, illetve districtusokra vagy kerületekre való bontásról a tárgyalt korai időszakban. A praef ectus a központi szerepet betöltő tatai uradalomból irányítja Balogh Ferencnek az uradalmak élére kerülése óta írásbeli utasításokkal, személyes megjelenéssel és helyszíni vizsgálatokkal a dominiumok gazdasági, közigazgatási tevékenységét. 91 Az egyes uradalmak élén állottak a tiszttartók Razinyán, Tatán, Cseklészen, a gesztesi uradalomban és Szereden is, mivel az itteni birtokot Eszterházy József fiának engedte át. A tiszttartói poszt betöltésére általában külső, jól képzett szakembereket hívtak meg, de arra is volt példa, hogy az uradalmi tisztikarból neveztek ki valakit. 1746-ban gesztesi tiszttartónak egy Barlanghy nevezetű nagyszombati tanácsi hivatalnokot szeretett volna megnyerni Balogh Ferenc, mert véleménye szerint ő a vármegyei gyűléseken is képes lett volna Eszterházy József képviseletében fellépni. 92 Ujváry József volt játói ispánt viszont bizonyára a gazdasági ügyekben való rátermettsége miatt léptették elő szeredi tiszttartóvá. 93 A majorsági termelés előrehaladtával - azaz az árutermelés fejlődésével - az igazgatási rendszer is változott. A későbbi districtuális rendszerre 94 utaló jelenség, hogy az egyes uradalmak azon részeibe, amelyek az uradalom központjától, tehát a tiszttartótól is legtávolabb estek - s főként, ha e területeken allodium is volt található -, ispán alkalmazását vélték szükségesnek. Tarjanban így Balogh Ferenc a megkezdett allodiatura folytatását azért nem javasolta, mert távolsága miatt újabb ispán állítása nélkül az nem lett volna folytatható. 95 A későbbiek folyamán Tarján egyike lett az említett uradalmi járásoknak. 96 Az uradalmi alkalmazottak létszámában a lehető legszűkebb keretre törekedtek. 1743 ban Balogh Ferenc azt írja Eszterházy Józsefnek, hogy "... a többi Tisztviselőknek opinio ja szerént a két Dominiumnak Számtartóságát, és kasznárságát egy Subjectum elviselheti.", így az odavaló számtartónak és az igmándi kasznárnak felmondott. 9 ' 1744-ben a szeredi uradalomban hét tisztviselőről tudunk. 98 Az alkalmazottak feltétlen engedelmességgel és beszámolási kötelezettséggel tartoztak Balogh Ferncnek. Eszterházy meghagyta régensének, hogy "... reá szoktassa Kegyelmed, hogy gyakorta relátiójokkal kegyelmedet mindenekről informálják". 99 Egyetlen esetben maga Eszterházy József is részt vett egy üyen tanácskozáson, igaz, hogy arra az ifjabb Eszterházy József kezére bocsátott szeredi dominiumot illetően került sor, ahol már akkor meglátszottak a birtokgazdasági erejét meghaladó költekezés következményei, s ezért volt szükség arra, hogy a gróf Baloghgal és a tisztekkel "... együtt mindenekről bővebben diskurálhasson". 100 Ami a tisztviselők javadalmazását illeti, a tata-gesztesi uradalom számadáskönyveiben 1752-ből a készpénz-számadások között teljes lista maradt fenn az első negyedévi díjazásokról. 1 ° 1 Eszerint a készpénzfizetések így alakultak: Hrobarik János fiscalis 34 Ft 102 Sárvári István számvevő 110 Ft Ujváry udvarbíró 133 Ft /a két uradalom után/ Vadányi György számtartó 129 Ft /a két uradalom után, az első félévre/ Ziszlo Ignác mérnök 71 Ft Stuphausch Mátyás tatai kasznár 26 Ft PruzsinszkyPál dadi ispán 25 Ft 62
