Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.

A TATA - GESZTESI ESZTERHÁZY - URADALOM MEGSZERVEZÉSE A XVIII. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN I. Fülöp Éva Mária (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) A török hódítás korszaka és a kuruc harcok lezárulta után, a XVIQ. század eleje a gazdasági élet újjászervezésének időszaka volt Magyarországon. A korabeli gazdálkodásban meghatározó szerepet játszó nagybirtokok termelésüket extenzív úton, a termőterület és a munkáskezek számának gyarapításával tudták fokozni. A török elleni harcok során szerzett érdemekért, hadiszállításokért, magas hivatali állások díjazásaként vagy egyéb szolgálatokért a központi kormányzat jelentős magyarországi birtokterületeket adományozott a Habsburg-Birodalom más részeiből származó családoknak is. "Az újdonsült, idegen földesurak többsége azonban feléje sem nézett a magyarországi 'pusztán' fekvő birtokának, hanem hamarosan túladott rajta. A vásárló többnyire feltörekvő magyar főnemes, esetleg köznemes volt."

1

E birtokszerző földesurak körébe tartozott gróf Eszterházy József országbíró is. Gróf Eszterházy József országbíró/1682-1748/ A csallóközi eredetű, protestáns köznemesi Eszterházy-család a XVII. század folyamán emelkedett a nagybirtokkal rendelkező, jelentős közjogi méltóságokat viselő főrendek sorába.

2 A grófi rangot - katolizálása után - az 1625-ben nádorrá választott Esterházy

3 Miklós /1583-1645/ szerezte meg.

4 Fiai közül Pál /1635-1713/ 1687-ben már hercegi címet nyert,

5 s ezzel a család úgynevezett idősebb fraknói, hercegi ágának megalapítója lett. Az 1681 -ben nádorrá választott Pál öccse, Ferenc /1641 -1683/ semptei főkapitány pedig az úgynevezett ifjabb fraknói grófi ág őse. Eszterházy Ferenc fiai közül Antal/1678-1722/ a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, aki 1704-től a fejedelem szolgálatában állott és követte őt bujdosásában is. A legfiatalabb testvér, Ferenc /168 3 -1754/ Borsod vármegyei főispán, tárnokmester, végül József /1682, Pápa-1748, Pozsony/ országbíró, a tatai uradalom megvásárlója. Eszterházy József egyházi pályára készült. Tizenegyéves korában nyerte el a rátóti préposti címet és javadalmat. A jezsuitáknál végzett soproni és győri tanulmányok után a rend nagyszombati egyetemén bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1700-ban Rómába ment, ahol a Collegium Germanicum hallgatója lett. Itt megkezdett teológiai stúdiumait azonban már a következő évben meg kellett szakítania, "... az éghajlatot gyenge egészsége nem tűrhetvén."

7 Hazatérve, 1702-ben birtokosztásra került sor közte és a testvére közt: Antal a gesztesi uradalmat, Ferenc és József a pápa-ugod-devecseri, s a többi családi birtokokat kapták meg.

8 Eszterházy József 1710-ben királyi kamarási címet nyert és 171 l-ben Komárom vármegyei főispán lett. A Rákóczi-szabadságharc idején Fernccel együtt az udvar oldalán harcolt, s így szerzett érdemeikre tekintettel kapták meg Antal konfiskált birtokait.

9 Az 1720-ban tett birtokosztás során ekkor osztoztak meg a gesztesi dominiumon. 53