Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Irodalomtörténet - Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban

Abday színészei szinte mindig igényesen öltözködtek. Mégis Abday egyik jelmeze kapcsán igazi botrány tört ki. 1835. március 29-én játszották Cuno Királyi korona című darabját. A kritikus elégedetlen volt az előadással, a közönség is belefáradt a támogatásba. A beszámoló írója kifogásolta Abday öltözetét: "zöld felső ruhájának lógó ujjai fölöslegesek és elrejthetők levén - ha csak négykezű alakban nem kívánt fellépni". Abday ezen borzasztóan megsértődött és tiltakozó cikket írt a Honművészben.

67 Feltehetően ehhez kapcsolódik az az eset, amit Abday Sándor emlékirataiban a következőképpen írt meg - több évtized után valószínűleg egy évet tévedve -: "... midőn egy fiatal hánya veti ifjú a társulatott rendre bírálgatta, az igazgatott sem ki véve - ki ővele az utzán találkozva szó váltás között párszor képen legyintetve keresztfiának avatta..." Korszakunk folyamán azt tapasztaltuk, hogy a közönség igényelte a színészek játékát. Legjobb bizonyíték erre a hosszú színházi szezon. Természetesen a jobb és kedvelt társulatok nagyobb pártfogást élvezhettek, de a gyengébbek sem panaszkodhattak a nézők hiányára. Hideg vagy esős időben, fontos munkák idején lankadt ugyan a pártfogás, de azután ismételten újraéledt. A Honművészt egymással versengve és vitatkozva értesítették a helyi tollforgató fiatalemberek az esztergomi színházi eseményeiről. Személyüket felelőtlenség lenne találgatni a rendelkezésre álló álnevek (Vízvári, Vártövi, Szenttamási, Borvári, Szentgyörgymezei, Cambyses) alapján s az M J. monogramm mögött is csak félve sejthetjük Meszéna Jánost a későbbi tekintélyes városi polgárt.

69 A175 éves esztergomi színészet első igen jelentős szakasza a szabadságharc bukásával lezárult. Az 1850-es évektől a kiegyezésig új szakasza kezdődik, amelynek szereplői, jellemzői és körülményei sokban különböznek az első évtizedektől. Jegyzetek 1. Bayer József: A nemzeti játékszín története. Bp., 1887.1-B. köt. Pataky József: A magyar színészet története. 1790-1890. Bp., 1922 2. Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének jegyzökönyve 1831.1488. sz. Komárom Megyei Levéltár 3. Komárom és Esztergom vármegye Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Főszerk.: Osváth Andor. Budapest-Sashalom, 1938. Magyar Vármegyék Múltja és Jelene kiadóhivatala 358-370. (Továbbiakban: KEvm múltja és jelene) 4. Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai m. 1561-1773. Bp,. MTAK. 1988. Bencés Gimnázium Évkönyve, 1895. 5. Nagylelkű Mecénásnak hálául a költészet tanuló Esztergomi Ifjúság Esztergom 1834. Beimel József betűivel. Pest, 1831. 6. Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó 100 esztendeje 1837-1937.1-13. Esztergom, 1938. 7. Esztergom vármegye: Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1907. Országos Monográfiái Társaság. 129-169. (Továbbiakban: Evm) 8. Esztergom szab. kir. város adószedőjének iratai. 1845/46-os adóösszeírás 9. Esztergom szab. kir. város iratai 1814. II. 176 KmL 10. Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Bp. Panoráma, 1982. 43