Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

A Babits Mihály halálának 50. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés anyaga - Kelevéz Ágnes: Az Angyalos könyvtől a Beszélgető füzetekig

Vegyenek-e ruhákat az asszonynak, vagy vegyenek valami mást? Erről a "valami másról" hamarosan kiderült, hogy Babitsék egy kis házikóról álmodnak! Akárhol, akármilyen messze, akármilyen kis vityilló, deház! Az övék! Különösen Babitsné erősködött, hogy nem kell ruha, ház kell! Magyaráztam nekik, hogy két-három ruha árából nem lehet házat venni, még kis vityillót sem. Nem tágítottak. Nekik ház kell! Majd még kerül talán valahonnan, mindenesetre el akarják kezdeni a gyűjtést. Tegyem el nekik a pénzt, úgy hogy ne romoljon. Akkor már mindenki tudott a pénzromlásról, még ők is. Húzódoztam a kényes feladattól, de nem tágítottak, nem térhettem ki. Elvittem a pénzt a bank tőzsdeosztályának vezetőjéhez, megmagyaráztam neki, hogy kié, hogy az milyen szent pénz és hogy venni kellene valamit pénzromlás ellen. De a világért sem valami játékpapírt! Nem tőszdézni akarunk, csak vegyen valamit, ami megőrzi a pénz értékét, már amennyire ez lehetséges. Jó, mondta, majd megveszi ezt meg ezt a papírt, keresni nem fog rajta, de nem is veszthet, meglesz a pénz. Csakhogy akkor nagyon bolond idők voltak! Amint megvette Babits számára a tőzsde legszolidabb papírját az egyszerre megbolondult és olyan hosszt produkált /"kiugrott!" - mondta ámulva a tőzsdés/, hogy két hét múlva a vételár dupláját érte. Persze módfelett idegesített bennünket a dolog Uyen fordulata. Nem tőzsdézni akarunk! - mondtam mérgesen az osztályvezetőnek. Jó, mondta, hát eladjuk a papírt, és veszünk Babitsnak dollárt. Megvette a dollárt, másnap a dollár ugrott ki / az eladott papír azonnal visszaesett, mihelyt Babits eladta/, és újabb két héten belül már olyan összeget ért, hogy már lehetett gondolni házvételre! /Később a dollár is visszaesett, csakaddig emelkedett, amíg Babitsnak használhatott./ Közben őkmár javában keresteknézegettek házat. Olyan erős volt a vágyuk, hogy nem voltak hajlandóksemmiféle józan okoskodásra. Majd lesz valahogy, meg kell lenni! Lett is valahogy."

2 Babits Tipary Dezső javaslatára levélben Popper Dezső esztergomi ügyvédhez fordult, ajánlatot kérve egy háznyi telekre. Popper Dezső 1924.március 12-én válaszolt Babitsnak, amelyben a következőkről tájékoztatta.... "Nagyságos BABITS Mihály úrnak író Budapest Reviczky utca 7 sz. a. Vonatkozással Nagyságodnak hozzám intézett szíves megkereső soraira, a kérdezett ügyben van szerencsém a következőkben felvilágosítással szolgálni. A pinczés présház a hozzá épitett nagyobb lakószobával, konyhával, kamrával és mintegy fél magyar hold területű szőllővel nyomban beköltözhető és illetve elfoglalható és az Erős Ferenc és nejével mint tulajdonosokkal történt megbeszélésem szerint magánúton legvégső ára 40.000.000 korona. Itt megjegyezni kívánom, hogy ezen ingatlanság f. évi március hó 23-án d.e. 11 órakor az irodámban megtartandó önkéntes árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatni fog, feltéve természetesen, hogy addig megfelelő vevő nem jelentkezik, aki azt magánúton megveszi. Az ingatlan úgyszólván a város belterületén van, legutóbb lett a tulajdonosok által nagyobb beruházási tőkével az egész épület cseréppel befödve, úgy hogy az összes épületek teljesen kifogástalan karban vannak. Maga a hely ahol az épület fekszik a városhoz igen közel, mindjárt az első határnál van, 15 perc alatt a város szivétől megközelíthető, gyönyörű tisztás laposon fekszik, kitűnő kútja, vize és ózondús levegőjű vidéken. Nagyságod ha komolyan reflektál az ingatlanra, legcélszerűbb lenne, ha személyesen 22