Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Restaurálás - Papp Kinga: Mohamedán szószék és korántartó restaurálása

2.3. Gyöngyház A kagylók, valamint néhány tengeri csigának legbelső rétege, amely gyönyörű színjátékával tűnik ki. Ez a színjáték nem különböző festékekkeveréke, hanem a héj szerkezet ének és ezzel kapcsolatos fénytörésének a következménye. A gyöngyház réteg finom, hullámosan futó rétegekben elrendezett pikkelyszerű lemezkékből áll, amelyek a fényt különbözően törik és verik vissza úgy, hogy a réteg a szivárvány minden színében csillog, ha rátekintünk. Ezt interferencia jelenségnek nevezik. A pikkelyek anyaga szerves anyaggal összekötött mész (kalciumkarbonát CA2CO3). A legtöbb gyöngyházat a gyöngyhalászat melléktermékeként a gyöngykagylóból nyerik. Készítésénél darabokra fűrészelik ki, és ha szükséges, reszelik, csiszolják. 2.4. Teknőchéj (szaru) A gerincesek köztakaróját (szőr, pikkely, toll, köröm, pata) felépítő fehérje a keratin. Vízben oldhatatlan, számos kémiai és mechanikai hatásnak ellenálló, fonalas szerkezetű, sok diszulfid kötéssel összekapcsolt molekulából épül fel. A fonalas molekulák közötti hézagokat cementszerűen (amorf) globuláris molekulák töltik ki. A két fajta molekula együttesen biztosítja mind a kreatin szilárdságát, mind rendkívüli ellenálló képességét. A teknősök teknője kétrétegű. Az alsó réteg másodlagos csontokból összetett csontpáncél, a külső réteg epidermisz eredetű szarulemezekből áll. A teknőchéj a tengeri teknőc hátpáncélja, amit táblákká dolgoznak fel. Ugyanis a szaru hidegen nagyon rideg és törékeny, de melegvíz hatására hajlékonyabbá válik. Intarziához való alkalmazásánál gyakran vörös vagy zöld színű papírt, csalánszövetet vagy selymet ragasztanak mögé. 2.5. Csont Az emberi és a magasabb rendű állati test legkeményebb képződménye. Fő tömegében csontszövetből áll, amelynek szilárd alkotórésze zömében (83-88%) kalciumfoszfát, emellett magnéziumfoszfátot és kalciumkarbonátot is tartalmaz. Ezek a csont szervetlen alkotórészei, ennek köszönheti a csont a szilárdságát. A csont szerves alkotórészeinek enyvadó anyaga az osszein. Ennek köszönheti a csont a rugalmasságát. Intarzia berakáshoz elefántcsontot vagy marhacsontot használtak és használnak. Elefántcsontként az elefánt agyarát használják. Csont berakáshoz a szarvasmarha lábközépső csont ja a legalkalmasabb, mert ebben kevesebb a csontvelő, és így kevésbé zsírozza át a csontot. A csontot felhasználás előtt többszöri kifőzéssel zsírtalanítják és hidrogénperoxiddal fehérítik. A csontot lombfűrésszel vágják lapokra, majd a kívánt mintára. 3. A KORÁNTARTÓ ÉS SZÓSZÉK RESTAURÁLÁSA 3.1. A korántartó állapotleírása Fa, gyöngyház, csont, teknőchéj, bőr, fém felhasználásával készült tárgy. 3.1.1. A fa részek állaga Anyag meghatározás: A korántartót feltehetőleg hársfából készítették, felső részeit kétoldalról, alsó részeit egyoldalról borították mozaik intarziával. Az intarziához kétféle fát használ213