Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete

Legtöbben a falu belterületén álló községi kutakból hordták a vizet. Három ilyen kút volt a falu belterületén. Ezek - az udvari kutakkal szemben - gémeskutak voltak és a föld feletti részüket szakképzett ácsok készítették. A kút káváján belül, annak alsó gerendáira, az egyik sarokba beálló részt építettek, amelyet korláttal láttak el. Ez a kút felületének kb. 1/4 részére terjedt ki. Ide beállva merítették a vizet. Pince /"pivnicTésprésház /"hajlohV Nem volt általános, de előfordult, hogy az udvarban nagyobb telkeken présházat, kisebb, löszparttal lezárt udvarokban pedig a partba vájt pincéket építettek. így kisebb mennyiségű bort, krumplit, répát, zöldséget helyben tudtak tárolni. /17.kép/ A legtöbb lyukpince és présházas lyukpince azonban a "Dubnyík"-ban helyezkedett el 3 sort alkotva. IX 8-19. képek/ Ezek sorát később lakóházakkal folytatták.

50 A lyukpincéket boltívesen a löszbe vájták. Belső részüket eleinte semmilyen anyaggal sem bélelték, csak a múlt században kezdték kővel vagy téglával kifalazni. A lyukpincék elé épített présházak vert fallal, vályogból vagy kőből épültek, nyeregtetősen vagy kontyolt nyeregtetővel, náddal, később cseréppel fedve. Oromzati részük általában vályog volt, de előfordult, hogy az oromzat csúcsát deszkából készítették állóhézagos megoldással. A présházak között még ma is találunk üyet. /20.kép/ Tetőszerkezetük szintén szarufás volt. Nagyobb gazdák lepadlásolták a présházat és a felső részt gabonatárolásra használták. A gabonát a lyukpince tetejéről, faajtón keresztül hordták a présház padlására /"hajlohom povali"/. 121 .kép/ A présházak előoldalán az ajtó mellett vagy az oromzati részen is négyszögletes alakú szellőzőnyüások helyezkedtek el. A présházak ajtaja fából készült, egyszárnyú vagy kétszárnyú, ívelt szemöldökfával. Előfordulnak a kétrétegű zsalus ajtók is. Általában díszítetlenek, de van, amelyiken vésett dísz, évszám és a tulajdonos kezdőbetűi láthatók. /22.kép/ A falukép változása a II. világháború után 1945-től napjainkig a falukép és a házak külső megjelenése nagyban megváltozott. Jelentős változást hozott a Fő utca /mai Felszabadulás utca/ házainak, gazdasági épületeinek újjáépítése 1944. évi leégésük után, valamint az új házsorok felépítése. Sok változást észlelünk az OMF által 1967-ben készített fényképfelvételekhez képest is: új út épült a faluban, eltűntek az utat szegélyező fasorok, a közkutak, új középületek emelkedtek. A házak külső megjelenésében az egyik legszembetűnőbb változás a tetőfedés anyagában jelentkezett. A zsúp- és a nádtetők fokozatosan eltűntek még a gazdasági épületekről is, s helyettük a cserép és a pala vált általánossá. /1967-ben már a pincék többségén is cserépfedelet találtak} Az utcafronton és az udvar felőli oldalon leginkább a tornácok különféle beépítése hozott változást. Pl. az utca felől boltíves ajtónyílás kialakítása, az ajtók feletti boltívrész beüvegezése, az udvari oldalon a fa mellvédek és homlokdeszkák lebontása, az oszlopok közének felfalazása, részben beüvegezése. Napjainkban is tartó folyamat, hogy a házak utcai oldalán a kisméretű ablakokat egy nagyméretű ablakra cserélik ki, de a tornácok elejére is gyakran ablakot építenek be a korábbi ajtók helyett. /23-24.képek/ - Ez esetben a bejárat szerepét a kerítés kiskapui veszik át. Megváltozott a házak vakolásának módja is: általánossá vált a kőporos vakolás és ezzel együtt új oromzatdíszek is megjelentek: fehér színnel hangsúlyozott szélesebb, víz162