Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Pifkó Péter: Színtársulatok Esztergomban a dualizmus korában

kereket még Vízvári árnyékában is. A legnagyobbakéval egyenrangú ünneplésben volt része a fiatalon, szépségéről megismert Mátray Laurának. 1874-ben jutalomjátékán a fiatal Földváry István köszöntötte, és az ajándékkal együtt a közönségnek is kiosztott búcsúversét adta át. Solymossy Elek és neje szintén több sikeres vendégjátékot ért meg. 1877-ben azonban olyan emlékezetes bukása volt a városban, hogy 1913-ban a város egyik tekintélyes kereskedője, Kecskeméthy János még emlékezett rá: „Drótostótnak öltözve a legpikánsabb jelenetet kellett volna bemutatnia, ahogy a vetett ágyban fekvő kedveséhez közeledik, egyszerre éles füttyök és tiltakozások hangzottak a nézőtérről, úgy, hogy kénytelenek voltak a bukott darabot azonnal abbahagyni." - A közönség azonban hamar felejtett és a következő években szívesen látta a Solymossy párt. Különösen 1886-ban arattak nagy sikereket. Korszakunk végére az ünnepelt nagy művészeket Feledi Boriska, Fedor Franciska, Kornai Berta váltotta fel. 1918-ban Ballá már csak feleségét, Marton Erzsit hívta nagy reklámmal, kis sikerrel vendégjátékokra. A jutalomjátékok jelentősége is tovább csökkent az előző időszakhoz képest. Nem egyet üres ház előtt kellett megtartani. Akadtak azonban a már említetteken kívül olyan jutalomjátékok, amelyek a közönség széles rétegeit mozgatták meg egyegy kedvencük érdekében. 1875-ben Rózsáné jutalomjátéka ugyan gyér közönséget vonzott, de a Faust és Margaréta operaparódiájának nézői koszorúval és bokrétával kárpótolták kedvencüket a nagyobb bevétel elmaradásáért. 1888-ban, a Pry Pál előadása volt a kiváló komikus Fóriss Pista jutalomjátéka. Hatalmas tüntetéssel köszöntötték őt. Értékelték, hogy Vízvári ábrázolásából sokat eltanult, de eredeti vonásokkal is tudta gazdagítani a figurát. 1900-ban Harkányi Gizella a Nebáncsvirágot választotta jutalomjátékául. Nagy kockázatot vállalt, mert előtte Perényi Margitot láthatta benne az elfogult közönség. A primadonna azonban diadalt aratott, mert a Fürdőben éjenzés, új rázás és taps kísérték folyamatosan játékát. Ezer virágból álló virágeső, bokréták, ajándékok tették sokáig felejthetetlenné az estét. 1905-ben Szalkay Lajos társulatának két színésznője is kiemelkedő sikert ért el jutalomjátékán. Tábori Fridát az ezüst koszorú és virágcsokrok mellett túlzsúfolt nézőtér fogadta. Holéczy Ilonka jutalomjátéka a színiszezon legnagyobb ünnepe volt. A helyi színházlátogatók krémje jelent meg a Rómeó és Júlia előadásán, köztük a város vezetői. A közönség nyíltszíni tapsokkal köszöntötte a Júliát alakító Holéczyt, virágkosarak mellett brilliánsgyűrűvel is jutalmazta. A korszak végére jelentéktelen, sokszor csak a színész számára fontos, de nem túl nagy anyagi sikert jelentő eseményekké váltak a jutalomjátékok. 117