Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Pifkó Péter: Színtársulatok Esztergomban a dualizmus korában

közönségszervező volt. Az este műsora az Apotheozis című némaképlettel kiegészít­ve a zsúfolt házban lelkesedésre talált. Helyi történelmi eseményhez kapcsolódott 1883 októberében, Esztergom török alóli felszabadulásának 200. évfordulója emlékére rendezett előadás, amikor a Sza­páry Péter került színre. A helyi Szent István kultuszhoz igazodva 1887-ből és 1888­ból maradt fenn díszelőadás emléke. Ez utóbbi különösen sikeres volt. Csóka társu­lata Töth Kálmán A király házasodik című, Anjouk korát idéző vígjátéka előtt a Szent István koronázása című allegorikus képet mutatta be. A kép nagy sikert ara­tott a háttérben lévő „Hit, Remény, Szeretet" csoportozatával együtt. 1898. április 11-én ünnepséget rendeztek, mert az uralkodó szentesítette a 48-as törvényeket. A közkedvelt Tündérlakot egy hazafias érzéseket ébresztő allegorikus képpel egészítették ki. Kiemelkedő személyiségek tiszteletére is rendeztek díszelőadásokat. 1870-ben Kőmíves Imre gróf Batthyány Lajos gyászünnepélyének alkalmából hirdetett mű­sort. A színpadon fekete posztóval bevont ravatalon nyugvó érckoporsó állt, körül gyászöltözetben a színházi személyzet a Mért oly borús című dalt énekelve. A gyá­szos alkalomra a költői hajlamú igazgató írt alkalmi verset. Bemutatták Kisfaludy Károly Kemény Simon című színművét. Az estét Batthyány Lajos megkoszorúzott zöld, lila, vörös görögtűzzel megvilágított életnagyságú arcképének, a Rákóczi indu­ló hangjai melletti bemutatása zárta. Díszelőadással tisztelgett Völgyi társulata 1882-ben és 1883-ban József főherceg­nek és családjának. Jó alkalmat szolgáltattak a közönség vonzására a főispáni beiktatások és jubileu­mok is. 1871-ben Forgách Ágost tiszteletére Kisfaludy Károly Tatárok Magzarorszá­gon c. előadását több néma képezet kísérte, tarackdurrogások közepette. Jó alkalom volt a díszelőadásra 1882-ben Majláth György és Zichy Sarolta házas­ságkötése, amikor Csiky Kaviár című darabját mutatták be. 1900-ban Mezei társulata Kruplanicz Kálmán főispán jubileumát köszöntötte díszelőadással. 1906-ban május 5-én Gyapay Pál főispán beiktatására az Ocskay brigadérost a ka­szinó termeiben vitték színre, kizárólag az előkelő közönségnek, a főispán jelenlété­ben. 1911-ben Perényi Kálmán alispán 25 éves hivatali jubileuma tiszteletére Balázs Sándor Csák vér című drámája került színre. Díszelőadásra adott alkalmat Pissuth István országgyűlési képviselővé választása és Simor János hercegprímás felgyógyu­lása is 1872-ben. Díszelőadásokra került sor kirándulások alkalmából is. 1878-ban a budapesti egyetemisták kirándulása, 1880-ban a Budapesti írók és Művészek Társaságának lá­togatása, s ugyanebben az évben a Budapesti Kereskedő Ifjak Egyesületének eszter­gomi tartózkodása alkalmából tartottak díszelőadást, amelyeken a vendégek nagy számban vettek részt. A díszelőadások műsorában ritkábbá válnak a hagyományos ünnepi darabok. Népszerű vígjátékok mellett prológok vagy tablók teszik alkalmivá az estet. Még az írók látogatása tiszteletére is egy francia vígjáték, a Doktor Klaus került Beődy Gábor társulatának műsorára. A tablók a díszelőadásokon kívül egyre ritkábban csalogatták a nézőket színház­ba. Néhány darabhoz azonban hagyományosan csatlakozott élőkép, s ezekről a hatás érdekében nem mondtak le a rendezők. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom