Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Somorjai József: Az úttörőmozgalom újjászervezése Komárom megyében 1956–60 között;

kaját - Komáromban pl. a Petőfi Általános Iskolában a csapatvezető 120, a tatai Va szary Általános Iskolában 220 úttörő munkáját vezette egyedül. Volt olyan gyakorlat is, ahol kezdettől fogva több pedagógus kapcsolódott be a munkába. Ilyen volt Nagyigmándon, Csolnokon, Naszályon, Dorogon a Petőfi Általános Iskolában, Esztergomban a Petőfi Sándor Általános Iskolában, Tatabányán a Dózsa, a Kossuth és az Újvárosi Általános Iskolában. Az iskolák többségében viszont a rajok vezető nélkül maradtak, ezért átmeneti megoldásként, amíg alkalmas vezetőt nem találtak, egyes iskolákban korlátozták az úttörők tagfelvételét. Egykét iskolában pedig egyenesen akadályozták a csapatvezető munkáját, mint pl. Süttőn, Taton, vagy Pifismaróton. Azok az úttörővezetők pedig, akik a népfelkelés után vállalták az úttörőmozgalmi munkát, egyben hitet tettek a szocialista iskola, a népi demokrácia mellett is. Tevékenységükkel kivívták a közvélemény megbecsülését is. A leglelkesebb mozgalmi munkát végző úttörők és úttörővezetők kitüntetést, illetve jutalomutat kaptak. 1957. november 7-én Kappel Éva, Böth Zsuzsa tatabányai, Mélykúti Tibor lábatlani, Kiss Péter esztergomi, Horváth Zsófia komáromi pajtások lettek Kiváló Úttörők. Külföldi jutalomutazásban Zelenák Éva esztergomi, Asztal Olga almásfüzitői, Léder Mária tatai, Vidák István tatabányai, Tarnai Miklós komáromi pajtások részesültek, és számukra ez egyben az első külföldi utazást jelentette. A felnőttek közül 1957-ben Nagy Lajos, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Kulcsár Sándor, Varga Gyula és Bukó József Kiváló Úttörővezetők lettek.

37 Kezdetben nagy gondot jelentett, hogy a csapatokban lévő vezetők jó része megfelelő tapasztalat és képzettség híján csak a saját leleményességére, lelkesedésére volt utalva. Ezért nagy örömmel fogadták, hogy országos szervezésben Csillebércen elkezdődött az úttörővezetők mozgalmi felkészítése. Az igazi romantika, a változatos úttörőélet szempontjából nagyon fontos, hogy a csapatvezetők maguk is éljék át Csillebércen a romantikát - írták Körmendi Géza és Baranyai József úttörővezetők cikkükben. Az első turnusokban 1957-ben többek között Kertész Katalin, Czinder Károly, Sántha Béla, Gerendás Gézáné és 34 rajvezető vett részt az országos felkészítésen. Megjegyezzük, hogy a megyei úttörőelnökség 1957-től évente folyamatosan szervezett képzést csapat-, raj- és őrsvezetők részére. Az elsőn, 1957 nyarán Esztergomban, a Révész Béla Úttörőházban önként jelentkező csapatvezetők vehettek részt 3 napos tanfolyamon. Az úttörőmozgalmi munkában a csapatok irányításában igen fontos szerepet töltöttek be Komárom megyében is a Szervező Testületek. A Szervező Testületek létrehozását elsőként az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság 1957. január 25-i körlevele fogalmazta meg: „Az úttörőcsapatok életének társadalmi irányítását a jövőben széles társadalmi alapon létrejövő Szervező Testületek lássák el." A Szervező Testületektől azt várták, hogy segítsék megszüntetni az úttörőmozgalom bezártságát, tegyék lehetővé, hogy a gyermekek nevelésébe a pedagógusokon túl a társadalom minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be.

41 Az első Szervező Testületek a tatai l-es, a tatabányai Kossuth és a Táncsics, az esztergomi Tanítóképző Gyakorló Iskolájában, valamint Csolnokon, Tat-Kertvárosban, Bajnán, Ácson alakultak meg. Tagjai: iskolaigazgatók, pedagógusok, üzemi pártszervezetek kommunistái, szülők és az állami, társadalmi szervezetek vezetői voltak. Az úttörőmogalom segítését ezáltal a társadalom széles rétegeinek ügyévé tették. 1957-ben 30 Szervező Testület működött Komárom megyében. Tagjai általában a községek vezetői voltak, akik elfoglaltságuk, túl sok funkciójuk miatt nem tudtak 168