Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)
Történelem - Payer Gábor: Egy 16. századi hugenotta hadvezér és terve a török európai kiűzésére
tán; és ha ellenség mutatkozna, a helyszíntől függően lehetne változtatni a hadrendet, mindig gondosan megőrizve az erdők, völgyek és a tüzérség adta előnyöket." (Discours XXII. 482-483., 488. p.) A tengeri flotta által követendő taktika kérdésében önkritikusan így nyilatkozik; „A tengeri haderő felállásának részletezésétől elállók, mert nem vagyok járatos a tengeri csatákban, mindazonáltal úgy vélem, hogy az a harcrend, amelyet Don Juan alkalmazott Lepantónál, jól ki volt találva." (Discours XXII. 490. p.) Ezek után La Noue rátér a százezer fős szárazföldi hadsereg hadrendjének részletes ismertetésére (lásd 2. ábra), „Alakítanék tehát egy nagy hadtestet, nyolc gyalogsági zászlóaljból, mindegyikben kétezerötszáz pikással, soronként kilencven emberrel, a zászlósokat leszámítva, huszonnyolc sorba rendezve, az oldalakra ezer arkebüzört téve. Egyenes arcvonalba lennének rendezve, és közéjük a térközökbe kétezer lovas kerülne, négy svadronban ötszáz lovassal mindegyikben, negyven lovassal az élen, és kettő a többieknél pedig kissé előbbre helyezkedne. És e hét térköz számukra biztonságos védelmet nyújtana, visszavonuláskor, alakzatuk újjárendezésére; ... És mivel a zászlóaljak oldala rendszerint csak arkebüzörökkel van felfegyverezve, ami gyakorta elég gyenge védelmet nyújt a lovasság hatalmas lendületével szemben, úgy vélem, hogy ezért a hadtest két szárnyán elhelyezkedő két zászlóalj külső oldalait meg kellene erősíteni néhány harci eszközzel, amelyeket kétszáz árkász könnyedén tudna szállítani, hasonlókkal, mint amiket Álba herceg alkalmazott, amikor az Orániai herceg átkelt a Meuse-ön, avagy mégjobb: valamennyi zászlóalj egyik oldalát így ellátni. A másik oldalaknál erre nem lenne szükség, az elrendezésből következő kiegészítő hatóerő folytán, ...A hadsereg jobb és bal szárnyán előretolt ékként, a zászlóaljakon kívül, hatezer-hatezer lovas sorakozna fel, egy svadronban ezren, és két csapattestben, hogy az egyik a másikat fedezze... Ezután felosztanék ötezer arkebüzört tíz csapatba, ebből hatot tennék a zászlóaljak élére a szárnyak felé, a többi négyet pedig a végére. Kétezer lovas arkebüzört helyeznék még a szárnyak lovassága elé, az első összecsapásokra számítva. íme tehát ebben a nagy hadtestben huszonnyolcezer lovas, húszezer pikás és tizenháromezer lövész elrendezve, amely hosszában (szerintem) nem tenne ki összesen többet négyezer lépésnél, amelynél nagyobb felosztás aligha létezik... E hatalmas arcvonal első sorát mintegy ezerkilencszáz ember alkotná. Az emberek másik részét a következő módon rendezném el: két kisebb alakulatot szerveznék, nyolcszáz lépésre a hadtest két szárnya mögé elhelyezve, ...Mindegyikbe tennék négyezerötszáz pikást két zászlóaljba, és kétezerötszáz arkebüzört, azután a térközökbe és elővédként négyezer lovast nyolc svadronban, amelyek így együttesen huszonkétezer embert tennének ki, ... Azután a két csapattest közé, ötszáz lépéssel hátrább, tennék még háromezer lovast, három svadronban, ...Maradna még ezer pikás, kétezer arkebüzör és ezer magyar lovas vagy reiter a tábor védelmére, az árkászok pedig a málha megóvásra kisebb árkokat mélyítenének.... Ez a hadsereg ilyen elrendezésben, véleményem szerint, sík terepen kiállhat a török hatalmas erejével szemben,..." (Discours XXII. 483-486.p.) La Noue tehát a százezer fős keresztény sereg e fenti - mélyen tagolt, a gyalogság (30 ezer pikás, 20 ezer lövész) csatadöntő szerepére építő - hadrendbe szervezésével, egyúttal a kor harcászati sajátosságát is híven tükrözi. A hadrend közepét nála is a gyalogság mély (28 soros), több ezer fős négyszögei (8 „carré"-ban egyenként 3.500 92