Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Payer Gábor: Egy 16. századi hugenotta hadvezér és terve a török európai kiűzésére

tán; és ha ellenség mutatkozna, a helyszíntől függően lehetne változtatni a hadren­det, mindig gondosan megőrizve az erdők, völgyek és a tüzérség adta előnyöket." (Discours XXII. 482-483., 488. p.) A tengeri flotta által követendő taktika kérdésében önkritikusan így nyilatkozik; „A tengeri haderő felállásának részletezésétől elállók, mert nem vagyok járatos a tengeri csatákban, mindazonáltal úgy vélem, hogy az a harcrend, amelyet Don Juan alkalmazott Lepantónál, jól ki volt találva." (Discours XXII. 490. p.) Ezek után La Noue rátér a százezer fős szárazföldi hadsereg hadrendjének részle­tes ismertetésére (lásd 2. ábra), „Alakítanék tehát egy nagy hadtestet, nyolc gyalog­sági zászlóaljból, mindegyikben kétezerötszáz pikással, soronként kilencven ember­rel, a zászlósokat leszámítva, huszonnyolc sorba rendezve, az oldalakra ezer arkebüzört téve. Egyenes arcvonalba lennének rendezve, és közéjük a térközökbe kétezer lovas kerülne, négy svadronban ötszáz lovassal mindegyikben, negyven lo­vassal az élen, és kettő a többieknél pedig kissé előbbre helyezkedne. És e hét térköz számukra biztonságos védelmet nyújtana, visszavonuláskor, alakzatuk újjárendezé­sére; ... És mivel a zászlóaljak oldala rendszerint csak arkebüzörökkel van felfegyverezve, ami gyakorta elég gyenge védelmet nyújt a lovasság hatalmas lendületével szemben, úgy vélem, hogy ezért a hadtest két szárnyán elhelyezkedő két zászlóalj külső oldala­it meg kellene erősíteni néhány harci eszközzel, amelyeket kétszáz árkász könnye­dén tudna szállítani, hasonlókkal, mint amiket Álba herceg alkalmazott, amikor az Orániai herceg átkelt a Meuse-ön, avagy mégjobb: valamennyi zászlóalj egyik ol­dalát így ellátni. A másik oldalaknál erre nem lenne szükség, az elrendezésből kö­vetkező kiegészítő hatóerő folytán, ...A hadsereg jobb és bal szárnyán előretolt ék­ként, a zászlóaljakon kívül, hatezer-hatezer lovas sorakozna fel, egy svadronban ezren, és két csapattestben, hogy az egyik a másikat fedezze... Ezután felosztanék ötezer arkebüzört tíz csapatba, ebből hatot tennék a zászló­aljak élére a szárnyak felé, a többi négyet pedig a végére. Kétezer lovas arkebüzört helyeznék még a szárnyak lovassága elé, az első összecsapásokra számítva. íme tehát ebben a nagy hadtestben huszonnyolcezer lovas, húszezer pikás és tizenháromezer lövész elrendezve, amely hosszában (szerintem) nem tenne ki összesen többet né­gyezer lépésnél, amelynél nagyobb felosztás aligha létezik... E hatalmas arcvonal el­ső sorát mintegy ezerkilencszáz ember alkotná. Az emberek másik részét a követke­ző módon rendezném el: két kisebb alakulatot szerveznék, nyolcszáz lépésre a hadtest két szárnya mögé elhelyezve, ...Mindegyikbe tennék négyezerötszáz pikást két zászlóaljba, és kétezerötszáz arkebüzört, azután a térközökbe és elővédként né­gyezer lovast nyolc svadronban, amelyek így együttesen huszonkétezer embert ten­nének ki, ... Azután a két csapattest közé, ötszáz lépéssel hátrább, tennék még háromezer lo­vast, három svadronban, ...Maradna még ezer pikás, kétezer arkebüzör és ezer ma­gyar lovas vagy reiter a tábor védelmére, az árkászok pedig a málha megóvásra ki­sebb árkokat mélyítenének.... Ez a hadsereg ilyen elrendezésben, véleményem szerint, sík terepen kiállhat a tö­rök hatalmas erejével szemben,..." (Discours XXII. 483-486.p.) La Noue tehát a százezer fős keresztény sereg e fenti - mélyen tagolt, a gyalogság (30 ezer pikás, 20 ezer lövész) csatadöntő szerepére építő - hadrendbe szervezésé­vel, egyúttal a kor harcászati sajátosságát is híven tükrözi. A hadrend közepét nála is a gyalogság mély (28 soros), több ezer fős négyszögei (8 „carré"-ban egyenként 3.500 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom