Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Székelyné Dévai Judit: Kis magyar oktatástörténet különös tekintettel Komárom-Esztergom megyék 1868–1945 közötti időszakára

natos tehát, hogy minél gyorsabban segítsünk a bajon, mert különben ezen intézmények is lesüllyednek azon magas nívóról, amelyet eddig fenntartottak." Megyénk egyetlen felsőoktatási intézménye az esztergomi papnevelő intézet volt, mely a hittudományi főiskolák közepes hallgatói létszámának csaknem a kétszeresét, 93 főt képzett az 1907-es tanévben. Az iskola rövid történetét a következőképpen írja le a Pallas Nagy Lexikona: „hazai papnevelő intézeteink között a legrégibb, alapította Oláh Miklós esztergomi érsek, székhelye Nagyszombat volt A prímás maga dolgozta ki az intézet törvényeit. Kérelmére Miksa király 1567-ben a széplaki apátságot adományozta a papnevelőnek. (...) Szelepcsényi György prímás 1678. egy második papnevelő intézetet létesített, amely Sz. Mária pártfogása alá helyeztetvén, Sem. Marianumnak neveztetett. Vezetését a Jézus-társaság atyáira bízta. (...) Midőn Rudnay prímás 1820. az érsekség és káptalan székhelyét Nagyszombatból Esztergomba áttette, a két papnevelde áthelyezését is tervezé. (...) A Rudnay által megkezdett építkezést 1861. folytatták, 1865. őszén pedig már elhelyezték benne a hittudományi és az eddig Nagyszombatban maradt bölcsészeti tanfolyamot, s így az Oláh és Szelepcsényi által alapított két papnevelő intézet egyesi ttetett."

44 Más felsőfokú tanintézet a későbbiek során nem alakult, sem Komárom, sem Esztergom megyében, pedig az 1937-es összefoglalás - országos szinten - 5 egyetemről, 20 hittudományi főiskoláról, 3-3 jogi, illetve gazdasági akadémiáról és 5 egyéb főiskoláról tájékoztat. ///. MEGYEI NÉPISKOLÁINK CSOPORTOSÍTÁSA Az 1868. évi népoktatási törvény értelmében népiskolát nyithatott és működtethetett minden jogi személy: felekezet, község, állam, társulat, magánember. Megyei elemi népiskoláink fenntartók szerinti megoszlása a 2. sz. melléklet szerint tért el az országos átlagtól. Az adatok vizsgálatakor szembetűnhet, hogy a két megyében - illetve a létrehozott új Komárom vármegyében is - az állami iskolák aránya mindvégig alacsonyabb, a római katolikus fenttartásúaké pedig jóval magasabb, mint az országos átlag. Az utóbbi tény magyarázata, hogy a történelmi Magyarország területén - többek között a románok, szerbek, ruszinok, zsidók - számos egyéb felekezeti: görögkatolikus, görögkeleti, izraelita stb. iskolát tartottak fenn, s ez módosította a százalékos megosztlást. Trianont követően ezért apad le a római katolikus, református egyházon kívüli felekezetek iskoláinak a száma. (Az evangélikus tanodák csökkenését az erdélyi és Sopron környéki németek, továbbá a felvidéki szlovákok elkerülése magyarázza.) 1937-38-ban - mint látjuk - az egyéb vallások aránya már elenyésző.mindössze 4,55% a harminc évvel korábbi 24,26%-kal szemben. A római katolikus iskolák magas arányát indokolja, hogy a Komárom, illetve Esztergom vármegyében élő szlovák és német nemzetiségiek is e vallást követték, s gyermekeiket is azok intézményeibe járatták. Próbáljuk meg röviden jellemezni a különböző fenntartók szerinti egyes iskolatípusokat! Az állami intézmények működtetésének költségeit, a tanítók, a tanárok és a felügyelő bizottságok (gondnokság, igazgató-tanács) kinevezését az állam biztosította. Megyénk területén az országos átlagnál alacsonyabb volt az állami és községi iskolák aránya - s ez bizonyára a történelmi tradíciókkal, a zömmel mezőgazdasági munkából, falun élőket tömörítő egyházak szerepével is magyarázható. (Gondoljunk a bevezetőben említett esetre, amikor is a hívek újítják fel saját egyházi iskolájukat.) Az 150