Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

V. Vadász Éva: Adatok Dunaalmás középső bronzkori településtörténetéhez Lenhardt György magángyűjteményei I.

szakaszokkal. Világosszürke, fényezett, m.: 6,35 cm, pá.: 5,6 cm, fá.: 2,15 cm (30. sz., IV. t.8.) 4. Díszítése: perem alatt rácsminta szakaszok, a vállon rovátkoltközű vonalpár, alatta vonal fut körbe. A hason három függőlegesen elhelyezett pontkör pár. Vörösesbarna, fényezett, ép. m.: 7,1 cm, pá.: 6,1 cm, fá.: 2,6 cm (32. sz.) D) Fül nélküli, hosszabb vagy rövidebb, ívelten hengeres nyakú példányok. Válluk erősen kiugrik, aljuk félgömbös. 1. Hosszú nyaka a perem felé enyhén öblösödik. Szürke, fényezett, m.: 9,8 cm, pá.: 6,1 cm, fá.: 3,5 cm (170. sz., VI. t. 3.) 2. Rövid nyaka homorúan ívelt. Vállán négy kis bütyök ül. Szürkésfekete, fényezett, m.: 5,8 cm, pá.: 4,3 cm, fá.: 2,8 cm (19. sz., VI. t. 1.) 3. Mészbetétes díszítése: a töredékes nyakon pontok, a vállon körbefutó vonalak. Vörösessárga, fényezése kopott, fá.: 3 cm (36. sz., VI. t. 2.) E) Tölcséres, a perem felé öblösödo nyakú bögrék. A nyak az erősen kiugró, legömbölyített váll felett erősen összeszűkül, melyre a peremből kiinduló fül támaszkodik. A perem a füllel szemben felemelkedik. 1. Díszítetlen, szürke, fényezett, m.: 8,25 cm, pá.: 6,2 cm, fá.: 2,7 cm (54. sz., VI. t. 5.) 2. Mészbetétes díszítése: a perem alatt és a hason rovátkolt vonalszakaszok, a vállon körbefutó sima és rovátkolt vonalak, a nyakon hármas csoportban pontkörök. Fekete, fényezett, m.: 9,4 cm, pá.: 7,8 cm, fá.: 4,6 cm (56. sz., VI. t. 8.) Korsók A) Hosszú, szűk, ívelten tölcséres nyakú korsó, gömbölyű hassal. A perem alól kiinduló kerek nyílású szalagfül a vállra támaszkodik. Mészbetétes díszítése: a perem alatt kettős rácsminta szakaszok és függőlegesen elhelyezett kettős pontok váltakoznak. A vállon hármas és egy szakaszonként fogazott körbefutó vonal között egy-egy, alatta függőlegesen elhelyezett kettős pontok. A nyakon három keresztminta. Fekete, fényezett, ép. m.: 11,2 cm, pá.: 7,6 cm, fá.: 3,5 cm (22. sz., VI. t. 4.) B) Hosszú, kissé szélesebb, ívelten tölcséres nyakú kancsó, legömbölyítetten kettőskúpos hassal. A peremből kiinduló szalagfül a vállra támaszkodik. Kikopott mészbetétes díszítése a perem alatt és a vállon bebökött vonalkákból álló körbefutó vonalszakaszok. Sárgásbarna, fényezett, m.: 9,4 cm, pá.: 7,8 cm, fá.: 3,8 cm (35. sz., VI. t. 7.) Függesztőedények 1. Tölcséres nyakú, gömbös hasú edényke, vállán két kis átfúrt bütyökfüllel. Mészbetétes díszítése: a vállon két vonalköteg, ezalatt zegzug vonal fut körbe. A hason négy függőleges, kettős pontokban végződő vonalpár fut a kettős vonalpárral keretezett fenékig. A függőleges vonalpárok közt hármas függőleges pontcsoportok vannak. Barna, fényezett, m.: 7,1 cm, pá.: 5,1 cm, fá.: 2,5 cm (47. sz., VI. 6.) 2. Hasonló, de nem hitelesen kiegészített edényke. Az erősen kiugró vállon besimított, felette mészbetétes zegzug vonal fut körbe. A csúcsos függesztőfülek alól három, a fenék felé szétágazó, tűzdelt vonal indul ki. Sárga, fényezett, m.: ?6,2 cm, pá.: ?7 cm, fá.: ?3,3 cm (49. sz.) Miniatűr tálacskák, vagy fedőcskék A) Kerek, csonkakúp alakú fedőcskék egy kicsiny, peremből kiinduló füllel, gazdag mészbetétes díszítéssel. a) Felületét körbefutó vonalak, köztük függőlegesen elhelyezett pontsorok díszítik. Fenekét pontsor övezi, füle alatt három pont. Vörösessárga, m.: 3,2 cm, pá.: 7,5 cm, fá.: 2,5 cm (99. sz., VII. t. 4.) b) A perem alatt körbefutó vonal és a pontokkal övezett fenék közt négyes elosztásban függőleges vonalpárok futnak. 1. A tűzdelt vonalpárok közt hármas, függőlegesen elhelyezett pontdíszek vannak. Sárga, s fényezett, m.: 1,7 cm, pá.: 7,4 cm, fá.: — (97. sz.) 2. A vonatkötegek közt kereszt alakú díszek vannak, fenék díszítetlen. Sötétszürke, felülete kopott, m.: 2,6 cm, pá.: 7,2 cm, fá.: 2,2 cm (98. sz.) 3. A végükön kis ékalakban szétágazó vonalpárok közt és a pontsorral övezett fenéken pontdísz van. Fül alatt függőleges pontsor. Sárga, fényezése kopott, m.: 2,8 cm, pá.: 7,4 cm, fá.: 2,4 cm (104. sz., VII. t. 5.) 19