Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében
Ne azt csodáld hát, hogy milyen szép otthona, Amelyben főpapként lakik: Ily férfinak más, mint a csillagos nagy ég, Nem szolgál méltó udvarul. (Jeleníts István fordítása) Az eredeti szövegben Janus ezt az otthont valójában még a szépnél is sokkal jelentősebb „superbas" jelzővel illeti. 11 És ez a büszke jelző éppen úgy csakis az egész új épületegyüttesre vonatkozhat, mint ahogy arról szól már a De munitionibus . . . epigramma is. Nagyon helytálló tehát Kardos Tibornak az a Regiomontanus közlésére támaszkodó megállapítása, hogy Janusnak ez az epigrammája legkésőbben 1467-re teendő, és hogy „ez a vers monumentális epigramma, oly értelemben, hogy valóban egy márványtáblán helyet foglalt a várfalakon, talán a főkapu felett." 12 . Ennek a Kardos Tibor által — alkalmasint igen találóan — feltételezett márványtáblának a helyét illetően gondolhatunk a Szép Palota homlokzatára, esetleg a várfok sziklái mellett emelt kerek Kilátótoronyra is. Mégis a legvalószínűbb az, hogy azt, miként Kardos is vélte, díszes főkapun állították fel. Ez pedig nyilvánvalóan nem valamelyik külső kapuzat, hanem a közvetlenül a palotaudvarhoz nyíló, mégpedig olyan díszkapu lehetett, amelyet Vitéz János állíttatott. Bonfini leírása, a maga szűkszavúságában ilyesmiről nem tesz említést. Eddig ismert forrásaink sem szolgáltak erre vonatkozó adatokkal. Hogy azonban a Szép Palotának volt egy közvetlen, díszes kapuja, azt az alábbiakban majd kétségtelenül megállapíthatjuk Auer János Ferdinándnak a Vitéz János építkezéseivel kapcsolatban részletesen elemzett Naplójából. Janus Pannoniusnak kezdettől fogva része volt Vitéz János hírének és nevének propagálásában. így, bár nyilvánvaló, hogy Vitéz Jánosról és könyvtáráról régebben is tudomást szereztek az olasz humanisták, s közöttük a firenzeiek is, mégis csaknem bizonyos, hogy a legjobb és legmegbízhatóbb értesüléseket Janustól kapták, egyrészt az 1458-as, másrészt az 1465-ös firenzei tartózkodása során. Vespasiano da Bisticci is tudhatott róla korábban is, sőt valószínű, hogy már előbb is kapcsolatban állt vele, de nem vitás, hogy a Vitéz Jánosról írt rövid életrajzában több olyan adat van, amely csak részben származhatik Janustól, miután életének és műveinek egyes részleteiről csak később értesülhetett. Éppen ezért szükséges, hogy ezekre kiterjesszük figyelmünket. Két olyan tényező is található Bisticci Vitéz-életrajzában, amely fontos adalékul szolgál az ő építészeti és művészeti alkotásainak a megítélésében. Ezekről az alkotásokról elmondja, hogy: „. . . az érseknek Esztergomban volt egy vára, amely a világ szép dolgai közé tartozott, ellátva mindennel, ami védelmére szükséges. Nagy részben átalakította, és igen szép szobákat rendezett ott be, amelyek egyikében igen méltó könyvtárat rendezett be, és ebben a várban őriztette minden értékét." A várra vonatkozó leírását megelőzően pedig azt is olvashatjuk Bisticci életrajzában, hogy Vitéz János „hozatott ide festőket, 98
