Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

A nyugati és magyarországi műhelyek darabjainak terjedését R. Franz szerint is a történelmi kapcsolatok határozták meg Csehországban és Ausztriában.

41 Ez modell és mestervándorlás útján is történhetett az adatok alapján.

42 B. Szatmári Sarolta A KÁLYHA REKONSTRUKCIÓS PROBLÉMÁI Az ismertetett tatai kályhacsempe és töredékanyagot egy, a budai rekonstrukció által meghatározott kályhatestre helyezve kiderült, hogy elég töredékkel rendelkezünk egy tatai kályha rekonstrukciójának, majd felépítésének elkészítéséhez.

43 A rekonstrukciót és felépítést ifj. Kerti Károllyal közösen készítettük el. Ehhez a munkához tanulmányoztunk minden elérhető irodalmat, főként a ma is álló kályhákról, s természetesen a budai rekonstrukcióról. A példák átnézése és átvizsgálása után a következő kályhák jöhettek számításba a rekonstrukciónál, melyek korban és megjelenésben is hasonlóak. A Lindau-i,

44 ravensburgi és londoni, meráni kályhák oromzatuktól eltekintve alapvető felépítésükben, az erfurti

45 oromcsempéit tekintve, a salzburgi

46 teljes lezárását tekintve fontos analógiák. Közös vonásuk a kályhatestnek alapvető felépítésében jelentkezik, amennyiben hasábos tűztérre épül egy hengeres, vagy sokszögű hasábos fűtőtér. Az alsó tüzelőtér lábazata vagy kőből épített (Erfurt, London) vagy oroszlános lábakon áll (Ravensburg, Salzburg) vagy csempéből kialakított talapzaton nyugszik, mint a budai, számunkra leginkább használható rekonstrukcióján. A tűzteret a fűtőtértől vízszintes profillált vagy díszített párkányzat választja el. A fűtőtér csempéi kályhatípusunk esetében félhengeres, áttört előlapú csempék, az oromcsempék keresztrózsás megoldása, sőt az áttört vagy vakmérmüves háromszög alakú zárócsempékből álló torony lezárása sokkal későbbi salzburgi kályhát kivéve nem fordul elő. Ez azonban — bár 12 szögű felső teret zár be, nem toronysüveg, hanem inkább tető formájú zárást eredményez, két főhelyre tett keresztrózsával. A szamárhátíves, krabbés, keresztrózsás oromcsempék között fiálék, baldachinok gazdagítják a kályhatestet. A budai és így természetesen a tatai kályhához is leghasználhatóbb analógiát a hohensalzburgi kályha jelenti, azért is, mert ez áll egyedül eredeti helyén a XV. századi kályhák közül. (XXXI. t. 1—2.) A tatai csempeanyagból az ismerte« analógiákat figyelembe véve az alábbi módon rekonstruáltuk a kályhát. Tömegének megszerkesztéséhez az angyalos oromcsempék számából kellett kiindulnunk. Ez az összes töredékeket figyelembe véve a budaihoz hasonlóan 12 csempét adott ki. A fűtőtér tömegét 12 csempe által határolt hasáb alkotja. 85