Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

A vázolt kép sehogyan sem egyeztethető azzal, amit a Karoling határövezetről 828 előtt tudunk. 796 és 828 között ugyanis Pannónia superiort a Dráva és a Duna határolja,

292 ahogy a Conversioból világosan megállapíthatjuk. Pippin ugyanis 796-ban Salzburg egyházi fennhatósága alá rendeli „partem Pannóniáé . . . ultra fluvium qui dicitur Hrapa, et sic usque ad Dravum fluvium et eo usque ubi Dravus fluit in Danubium . . .",

293 majd 799-ben Theoderic a karantán részek „et comfines eorum occidentali (se. septentrionali) parte Dravi fluminis, usque dum Dravus fluit in amnem Danubii. . ." püspöke lesz.

294 A Dunát, mint keleti határt rögzíti az a tény, hogy 828-ban Baldricot teszik felelőssé a bolgárok Pannónia superiori „büntetlen" pusztításáért,

295 s mivel a bolgárok az előző évben a Dráván hajóztak fel, 296 Baldric felelősséggé azzal válik érthetővé, hogy az ellenőrzésére bízott területen juthattak a Drávához. Ekkor viszont Baldric fennhatósága alá tartozik a Dráva —Száva köz a Dunáig, így nyilván Pannónia superior is hasonló kiterjedésű.

297 A Karoling határvédelem területi jellemzőinek ezt az időbeli kettősségét nyilvánvalóan csak egy körülményből magyarázhatjuk, hogy ti. a 827-es és az azt követő bolgár hadjáratok az addigi viszonyokban sokkal jelentősebb változásokat okoztak, mint azt eddig tartották. Általában a kutatás figyelmen kívül hagyta, hogy 828-ban a bolgárok ellen küldött későbbi Német Lajos

298 sikereiről semmit sem hallunk, sőt a következő évben a bolgárok ezt a próbálkozást is megtorolják.

299 IX. századi adataink többsége a bolgárok és morvák szomszédságára mutat,

300 ezeket mégis érthetetlen módon a morva fejedelemség területének keletre való kiterjesztésére (a morvák története utáni kiterjesztésére) használták fel.

301 A kérdés részletezése nélkül meg kell jegyeznünk, hogy ebben az esetben tökéletesen érthetetlen, miért Tullnban találkozik 864-ben Német Lajos a bolgár királlyal,

302 Nagy Alfréd szövege miért Istriától északra helyezi a karantánokat és a bolgárokat elválasztó gyepűt stb.

303 Úgy hisszük, mint azt másutt, bővebb helyen kifejtjük, a Dunántúl keleti része, arányaiban a Szerémségnek megfelelően, 828 után bolgár fennhatóság alatt maradt, mással értelemszerűen a Karoling birodalom keleti határának jellemzőit nem magyar ázhat j uk. Vékony Gábor Jegyzetek 1 Vö. Mitterauer, M.: Karolingische Markgrafen im Südosten, Archiv für österr. Geschichte 123. Bd., Wien 1963. 85—6. 2 így Bona I.: Acta Arch. Hung. 18. (1966) 314. 3 Mitterauer, M. : ih. 4 Dümmler, E.: Gesch. des ostfr. Reiches III. 546—9., Mitterauer: Kar. Markgr. 167—9. 5 Ann. regni franc. ed. Kurze p. 168—9. 6 Uo. 170. 7 Bona, im. 313. 198. j. 8 Sós Á.: Magyarország szláv népessége, in: Szláv népek és nyelvek, szk. Sulán B., Bp. 1967. 99. a 828 előtti rendszer részletes elemzésére ld. Mitterauer, Kar. Markgr. 1. skk. 65