Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
V. Vadász Éva: Adatok Dunaalmás középső bronzkori településtörténetéhez Lenhardt György magángyűjteményei I.
L/A DUNAALMÁS, HEGYSOR 4. (SZABADKAI TELEK) 1957. Az uradalmi szőlőktől ÉK-re, a major feletti telken, az intézői lakás alapásásakor hamvasztásos sír került elő. Az urnatöredékek mellett (elvesztek) találták az alábbi, tokodi típusú bögrét: Tölcséres nyakú, kettőskúpos hasú bögre egy peremből kiinduló füllel (A/a tip.) Mészbetétes díszítésű: a perem alatt széles sávos, tekercseitpálcikás vonalak futnak körbe. Hasát a füllel szimmetrikusan három, fecskefarok alakú mintából összeállított függőleges sor díszíti. Sárga, fényezett, ép. m.: 9,5 cm, pá.: 9,8 cm, fá.: 3,9 cm (65. sz., V. t. 3.) A sír valószínűleg a regálási temetőhöz tartozik. Ugyaninnen 1973-ban még egy urnasír is előkerült, melyet a későbbiekben ismertetünk. II. DUNAALMÁS, ÚJTELEP A Tatai út Ny-i oldalán az új lakóházak építésekor, közelebbről meg nem határozott helyen sírból került elő az alábbi két edény: 1. Korsó. Tölcséres nyaka a perem felé öblösödik, hasa gömbös. Az erősen összeszűkülő nyakat kerek nyílású fül íveli át. Mészbetétes díszítése: a perem alatt tűzdelt vonalszakaszok, a vállon hármas körbefutó vonal, alattuk tűzdelt vonalszakaszokkal. Sárgásvörös, fényezése lekopott, restaurálatlan. m.: 10,1 cm, pá.: 7,8 cm, fá.: 3,5 cm (25. sz., VIII. t. 2.) 2. Fazék. Tojás testű, rövid, ívelt, simított nyakú, kihajló peremű fazék. Nyakától lefelé durva felületét bekarcolt, kettős vonalakból alkotott, középtengelyes ékminta borítja. Sárgásvörös, restaurálatlan. m.: 14,2 cm, fá.: 7 cm (katalógusszám hiányzik) III. DUNAALMÁS, BARÁT-HEGYI TEMETŐ A Csokonay utca és az egykori Barcza-köz által bezárt területen a magas Duna-teraszon a régi Bothner, azelőtt Folth-féle szőlőben hamvasztásos sírok kerültek elő. Ránk maradt mellékleteik az alábbiak: 1. Urna. Kissé szabálytalan, kettőskúpos alakú, enyhén kihangsúlyozott, ívelt vállal, amin két, vonalpárral összekötött, vízszintes, bevagdalt bütyök ül. A vállon függőleges, két pontkörben végződő és vízszintes, két pontkörrel lezárt tűzdelt szakaszok váltakoznak. A has felületét függőleges, bekarcolt vonalpárok borítják, melyeket a vállon kettős ívek kötnek össze. A bütykök alatt kettős vonalból álló, pontkörökkel lezárt Y-minta van. Szürke, nyaka simított, m.: 36,8 cm, pá.: 21,3 cm, fá.: 13 cm (173. sz., IX. t. 1.) 2. Fazék. Enyhén ívelt oldalú, virágcserép alakú fazék. Kissé kihajló pereme alatt egymással szemben két hegyes bütyök ül. Felületét függőleges, besimított vonalak díszítik. Barnásszürke, durva, m.: 10,7 cm, pá.: 11,2 cm, fá.: 6,3 cm (109. sz., IX. t. 4.) 3. Bögre. Nyaka hosszú, tölcséres, hasa kettőskúpos, éles törésvonallal. Kihajló peremén egy fül indítása látszik. Szürke, fényezett, m.: 7,4 cm, pá.: 6,8 cm, fá.: 2,4 cm (58. sz., IX. t. 2.) 4. Csésze. Rövid, ívelt nyaka tölcséres, hasa gömbös. Kihajló pereméből kiinduló füle vállára támaszkodik, melyen három kis hegyes bütyök ül. Szürke foltos, fényezett, m.: 5,9 cm, pá.: 8,8 cm, fá.: 2,7 cm (katalógusszám hiányzik IX. t. 3.) A régi katalógus alapján a leletek közül hiányzik még egy mészbetétes díszű füles korsó, egy kis tölcséres nyakú urna hasán négy füllel (154. sz.) s különböző nagyobb edény- és urnatöredékek. 21
