Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Bónisné Vallon emma: Cschepp Fülöp építőmester

A többi iparos költség-előirányzata: Waschkowsich Mihály lakatosmester: 267 fl 30 x Wiepper János asztalosmester 439 fl Stefán János üvegesmester 174 fl 18 x 17 Nincs tudomásunk arról, vajon a templom Cschepp 1808-ban benyújtott terve szerint felépült-e, s hogy meddig állott fenn. A valószínűség amellett szól, hogy felépült az új templom, mert Rómer Flóris alábbi soraiban az ötvenes-hatvanas években jó karban lévőnek mondja a templomot, de 1869­ben már a pusztulás állapotában levőnek tünteti fel: „Sajnálattal halljuk szak­értő egyéntől — írja — hogy bár még néhány évvel ezelőtt meglehetős karban volt, (most) tető nélkül érdekes romságra van kárhoztatva. Ifjú Kubinyi Fe­renc jeremiádja folytán folyamodott az archeológiai bizottság illetékes helyre, de úgy látszik semmi sem történt." Rómer a hercegprímás figyelmét is fel akarta hívni a pusztuló templomra, a prímási palota építésze Lippert Lajos közvetítésével. „ .., Vájjon nem lenne-e a primacialis főépítésznek Lippert barátomnak kedve egyszer oda kirándulni és ezen ősrégi Isten hajlékot Ő hercegsége pártfogásába ajánlani?" ... A közlemény végén keserű iróniával panaszkodik arról, hogy a környékbeliek széthordják a templom köveit. „. . . Ergo Csalomja non fuerit, sed sit. . ," 18 (Rómer fellépése azonban eredménytelen volt, sőt a későbbi években a templom teljesen használhatatlanná vált, mint Némethy Lajos írja: „ . . . Ecclesia ad Omnium Sanctorum in ruderibus ad interim, supplet illám capel­laad Immaculatae Conceptionis Beatae Mariae Virginio . . ." 19 Cschepp a nagycsalomjai parochia átépítésére is megbízást kapott s el is készítette annak tervét. — A szignált tervre a következőket jegyezte fel: „Grundaufriss samt Durchschnitt des in dem Grosshonter Komitat gelegenen Ortes Tsalome zu verbessern kommenden Pfarrhofs mit einem Zimmer samt Wagenschuppe. " A földszintes, szélességi irányban elnyúló, héttengelyes, két bejárati ajtóval bíró, sima falú, nyeregtetős épületet tehát a mester jobboldalt egy vendégszo­bával, baloldalt kocsiszínnel szándékozott meghosszabbítani. (XLV. t. 1.) Oeller Ignác Selmecbányái ácsmester csatolta az újonnan építendő tetőzet rajzát a következő felirattal: „Wergsatz samt Dachstuhl des in der Ortschaft Csalome eine neue Dachung auf dem Pfarrhofe erbauet werden solle." Szig­nálva: Ignatz Oeller bürgerlicher Zimmermeister in Schemnitz. (XLV. t. 2.) 1808-ban készült Cschepp irodájában az ipolyfödémesi templom átépítésé­nek terve. A Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot, Ipolyszecsenke filiáját 1619-ben kezdték építeni, 20 bizonyára reneszánsz, sőt talán még gótikus stílusban. Hazánkban ekkor még nem jutott uralomra a barokk stílis. A Cassa Par. Conscriptiója már mint jól felszerelt templomot tartja nyilván 1733-ban és 1737-ben. 21 Az 1754-ben összeállított conscriptio szerint nagyon rossz állapotban van: „Ecclesia est plane ruinae proxima, ex fundatione Kohariana (úti refertur) proxime nova aedificabitur." 22 A remélt új templom nem épült fel, talán csak kijavították a meglévőt, mert az 1757-es conscriptio mint régi 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom