Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi középkori pénzverde

pénzügyi kormányzat szálai itt futottak össze. Ebből megint jogosan követkéz lethető, hogy a pénzverésnek is itt kellett lennie. Ebben az időben már gyakran említést találunk a királyi kamaráról is. így a Sz. Benedek Apátság 1075-i alapító levelének 1217-i átirata

10 és a zalai apátság 1019-i alapító levelének 1514-i másolata

11 említi a királyi kamarát az előbbi „regie camere", az utóbbi „Camere nostre" formában. Hasonlóképpen a király kamarájáról („de Camera Regis") tesz említést Ince pápa 1203-i esztergomi vonatkozású levele is.

12 Egyik forrás sem emeli ki ugyan, hogy az említett kamara Esztergomban volt, de az oklevelek esztergomi vonatkozásúak, és mivel az volt a főváros, ez nyilván magától értetődő körülmény lehetett. 1139-ben történik említés a király kamarásairól a bozóki apát mileseinek ügyével kapcsolatban,

13 és mivel ez az ügy is az esztergomi érsek jelenlétében folyt le, talán ez az, adat is Esztergom felé utal. A legfontosabb bizonyítéknak látszik azonban egy éremverőtő, melyet egy Esztergom megyei sírban találtak, és 1905-ben a Nemzeti Múzeum Éremtárába került.

14 A verőtő II. Béla (1131—1141) CNH. II. 61, számú pénzének az elolapi éremképéhez készült, és a leltári bejegyzés szerint egy sírból csontváz mellől került elő. Közismert dolog, hogy a középkori pénzverőtő a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, mert a verőtöveket a maguk idejében a pénzverés befejezése után megsemmisítették, az esetleges hamisítások és visszaélések megakadályozása okából. Ha valahol mégis felbukkanik ilyen verőtő, nem valószínű, hogy a pénzverdétől távolabb eső területre jutott volna el, és így az Esztergom megyében előkerült példány is nagy valószínűséggel az esztergomi pénzverde működésével hozható összefüggésbe. Esztergom virágzásának tetőpontja III. Béla (1173—1196) korára esik. Fényes udvart tartott itt és pompás királyi palotát építtetett, mely a korabeli világi építészet nagyszerű emléke. A feltárásra került palota az ő korából való, de az alsó szint még I. István korára nyúlik vissza, tehát az épület korábban is királyi palota volt. III. Bélának második házassága alkalmából jövedelmeiről kimutatás készült, melyben el van mondva, hogy az esztergomi érsek kap az udvartól a pénzverésből 600 márkát, és az összes kivert pénz tized részét. Megemlíti az irat azt is, hogy Esztergom Magyarország fővárosa,

15 mely fővárosi jelleget egyébként egy külföldi krónikás is igazol 1189-ből.

16 Mindebből logikusan megint csak az következik, hogy ez időben Esztergomban folyhatott a pénzverés. 10. Knauz I. 60. No. 25. 11 Knauz I. 41. No. 14. 12 Knauz I. 167. No. 155. 13 1139. VII. 27. ...ad Caimérarios Regis et armigeros... Knauz I. 100. No. 67. 14 Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára. Lelt. sz. 21B/1905. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1905. állapotáról. Budapest 1906. 50. 15 1184 ... In Vngaria sunt due sedes Archepiscopales: Strigoniensis et Colocensis. Strigonium habet de curia regis de moneta VI mille marcas et deciraam monetarum et est Metropolis Vngariae... Knauz I. 129. No. 112. 16 Knauz I. 138. No. 116. 210