Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében

ESZTERGOM NÉPESSÉGÉNEK ÉS TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉSÉNEK ALAKULÁSA A XVIII. SZ. ELSŐ FELÉBEN 1 Bevezetés A levéltárnak statisztikai adatforrásaira támaszkodó helytörténeti kutatások eddig még keveset tártak fel településeink XVIII. századi népesedési, társadalmi sajátosságairól. Különösen gyérek az ismereteink a XVIII. század első felére vonatkozóan. Ebben nem kevés szerepe var, az adatforrások, különösen a népösszeírások csekély számának, s ami ennél is döntőbb, a meglevő adatforrások felhasználási nehézségeinek. Míg a század második felére vonatkozó kutatások számára megbízható összehasonlítási bázisnak bizonyultak a II. József-féle népszámlálás adatai, addig ehhez hasonló a század első felére nem áll rendelkezésünkre. Több településre kiterjedő összehasonlító vizsgálat esetében — különösen, ha eltérő jogállású településekről van szó — a XVIII. század első felének vizsgálatakor az 1715—20. évi országos népösszeírás adatainak felhasználása nem mellőzhető. A népesség számának megállapítására ez az összeírás, hiányosságai folytán nem alkalmas, mint arra számos forráskritika már rámutatott.

1 Kellő kiegészítéssel azonban — tekintve az összeírásnak a társadalom-, s gazdasági életre vonatkozó adatokban való gazdag voltát — a század első felének társadalmi viszonyait bemutató vizsgálódásnál felhasználása nélkülözhetetlen. Esztergom városára vonatkozó kutatásaim egy ilyen kísérletet jelentenek a XVIII. század első felére vonatkozóan: egyrészt a város népességszámának megállapítására a fellelhető összeírások, s ezekre alaoorott becslés alapján, másrészt a lehetőséghez képest sokoldalúan kiegészített 1715—20 évi összeírásokra támaszkodva képet nyújtani a város társadalmi rétegződéséről. Esztergom XVIII. századi társadalmi viszonyaiba némi bepillantást nyújtanak Villányi Szaniszló korábbi vizsgálódásai.

2 Széles érdeklődési körű munkái azonban csak harminc évet ölelnek fel a város újkori történetéből, a XVII. század két utolsó és a XVIII. század első évtizedét. Megállapításai azonban sok segítséget nyújtanak a XVIII. század további évtizedeinek vizsgálatához is, márcsak azért is, mert az általa gondosan 1 Dávid Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás. Történeti statisztika forrásai 145—199. 2 Villányi Szaniszló: Néhány nap Esztergom város és megye múltjából. Eszter gom 1891. Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából (1684— 1714). Esztergom, 1892. 379