Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A Tokod-nagybereki kőfejtő felsőpleisztocén gerinces faunája

2. ábra. A kőfejtő középső része. A FAUNA Ásatásom során fő célom az apró-gerinces fauna gyűjtése volt. A hat méteres falon végzett veszélyes és igen fáradtságos munka révén, 2 napszámos segítségével, 3 mm-es száraz szitával ez kielégítően sikerült is. Minthogy ottlétemkor átvizsgáltam a kőfejtő többi részeit is, a robbantáskor leomlott homokos löszben is találtam apróemlőscsontokat, melyek részben szubfosszilis ill. recens kinézésűek voltak. Néhány közönséges, ma is élő állatfaj csontján kívül (hörcsög, Cricetus cricetus, mezei pocok Microtus arvalis stb.) említésre méltóak itt a nagy ugró egér (Al~ lactaga jaculus Pali.) és a csíkos egér (Sicista cf. betulina Pali.) leletei. Sajnos, ennek a rétegnek szálban álló részét felfedeznem nem sikerült, így nem állapítható meg, vajon az anyáig fosszilis része más korú-e, mint a kultúrrétegből eredő csontoké. Mindenesetre semmi sem szól a rendelkezésre álló adatok szerint az egykorúságuk ellen. A csontok itt világos színűek, némelyik szubfosszilisnak látszik, s ahhoz a hódkoponyához hasonló megtartási állapotúak, melyet a lelőhely felfedezésekor találtak alerobbantott törmelékben (lásd 3. ábra). A fentiek során részletesen ismertetett kultúrréteg anyaga, az előbbi résszel szemben, geológiailag feltétlenül egykorúnak vehető. A csontok színe a világosbarnától a szürkén keresztül a feketéig változik, az üledék helyi viszonyai, szerint. A többszáz csontszilánk közül kiválogatható épebb darabok alapján az alább közölt faunalistát állítottam össze. A fajok neve 5 Komárom m. Múzeumok Közi. ftg