Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön
il. Jellegében alkalmas arra, hogy ezt az — Európában eddig csak másodlagos helyzetben talált — ipart teljes tipológiai integritásában bemutassa és kronologiailag (± az abbevillivel egyszintre) rögzítse. 12. A pebble/chopper iparok Afrikában a szakócások szubsztrátumát alkotják; Ázsiában részint keveredés nélkül élnek, részint keverednek a szakócás iparokkal; Európában — legalábbis részben — ugyancsak keveredés nélkül és a szakócás csoportok mellett élnek. Eszerint nyilván voltak utódaik is, amelyeket az atipikus mousteroid iparokban kell keresnünk. Ha csak a magyarországi leletekre vagyunk figyelemmel, elsősorban a tatai iparra keli ebből a szempontból gondolnunk, amelyet a vértesszőllősivel a kavics-használaton kívül a chopperek „túlélése" 61 és az ezekből alakult gerezd kaparok vezető szerepe köt össze. Genetikus kapcsolat tételezhető fel azonban a Szelim barlang Es-ös rétegének kvarcit pebble-tooljaival, 02 a Kiskevélyi barlang hasonló leleteivel 03 és a szegényes, de sztratigráfiailag annál fontosabb würmi 1. korú Tokod kavicseszközeivel. 64 13. A vértesszőllősi lelet részint a rokonkultúráktól való nagy földrajzi távolsága, részint eszközkészletének tipológiai eltérései miatt önálló kultúra- vagy ipar-megjelölést igényel. Ennek a feladatunknak teszünk eledet, amikor — szemelőtt tartva, hogy ugyanezt a faciest először KADlC találta meg és írta le a budai Várhegy 4. .teraszáról — ázt az ipart és .szintet, amelynek a gazdag vértesszőllősi leletanyag a sztratotípusa, s amelynek első — és most már eponym — lelőhelye az Uri ucca 72. ház pincéjének 1939-es rétegsora, BUDA-IPAR-nak nevezzük el. Budapest, 1964. november. Kretzoi M. — Vértes L. öl Válójában a chopping-tool a jégkor végéig, sőt esetenként azon is túl él. Lásd: BORDES. F. 1961. 47. 1.; COLE, S. 1954. 115.; VÉRTES L., Ausgrabungen der altsteinzeitlichen Siedlung von Arka I960—61., Acta Arch. 14 (1962) 143—157. 62 VÉRTES L., Die archäologischen Funde der Szelim—Höhle, Acta Arch. 9 (1958) 5—17. 63 VÉRTES L., Das Moustiérien in Ungarn, Eiszeitalter u. Gegenwart 10 (1959) 64 Lásd az 1. jegyzetet. 62
